Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Nagy Péter: Virtuális diplomácia - mítosz vagy valóság?
Virtuális diplomácia - mítosz vagy valóság? tényezőket kell integrálnia, számos belföldi támogatói csoport kulcsfontosságú szereplővé vált a külpolitika kidolgozásában, ami a diplomácia és a „belpolitika" közötti határvonal elmosódásához vezetett.82 Fontos, korábban egy ország belső problémájának tekintett ügyek, mint például az élelmiszer-biztonsági szabványok, nem választhatók el többé a külpolitikától. A fokozódó gazdasági interdependencia szintjén újra meg kellett határozni, hogy mi tekinthető az államon „belüli" és azon „kívüli" ügynek, hiszen a globális világgazdaság fejlődése mindinkább figyelmen kívül hagyja a bel- és a külpolitikai területek közötti különbségeket. Az állam szabályozó funkcióinak növekedésével együtt járnak a szabályozó diplomácia módszerei, eljárásai, amit meggyőzően bizonyít az Egyesült Államok és az Európai Unió között a hormonkezelt marhahússal és a genetikailag kezelt élelmiszerekkel kapcsolatban kitört és elhúzódó vita is. A nemzetközi tárgyalásokon szaporodnak a megoldásra váró technikai jellegű problémák, a hangsúly egyre inkább a multilaterális és misszióorientált diplomáciára helyeződik át.83 Ez természetesen egyáltalán nem szorítja háttérbe a kétoldalú diplomácia tradicionális szerepét, mindazonáltal jótékony hatást gyakorol a kétoldalú tárgyalások és a növekvő számú multilaterális fórumok összekapcsolódására. A5. A virtuális diplomácia eszközeinek sajátosságai A modern IKT eszközei egyfelől a nemzetközi rendszer fejleményeire vonatkozó információkhoz történő hozzáférést, másrészt a robbanásszerűen fejlődő közvetlen nemzetközi érintkezéseket segítik elő, nemcsak az államok és más kormányzati szervezetek között, hanem a nem kormányzati és a különböző, önkéntes alapon működő szervezetek, üzleti körök, akadémiai intézmények és magánszemélyek között is. Az egyik legfontosabb hatásuk a tradicionális hierarchiákkal és ellenőrző struktúrákkal szembeni kihívásokban mutatkozik meg, ugyanis lehetővé teszik a decentralizálást és a formális bürokratikus struktúrák megkerülését (lásd például az e-mail hatását a hierarchiákra), egyre inkább megnehezítve a felülről lefelé irányuló ellenőrzést és annak megértését, hogy „mi is törtériik valójában". Egy olyan környezetben, amelyben az „ad hoc tenni akarók koalíciója" képes megváltoztatni a viszonylag állandó szövetségek reagálását, a meggyőzés és a mondanivaló kifejtésének hatékony kommunikációs eszközei alapvető fontosságúak. B) A diplomáciai funkciók támogatása a modern IKT eszközeivel A diplomáciai képviselet feladatkörébe az alábbiak tartoznak: a küldő állam képviselete; tárgyalások a fogadó állam kormányával; tájékozódás minden megengedett módon a fogadó állam viszonyairól és erről a küldő állam kormányának tájékoztatása; a küldő állam és honosai érdekeinek védelme; a küldő és fogadó állam közötti gazdasági, kereskedelmi, tudományos, kulturális kapcsolatok fejlesztése. Ezeknek a funkcióknak egyre nagyobb részét támogatják a modem IKT eszközei. 2002. tavasz 97