Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 4. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE - Szabó Éva Eszter: "A bumerángeffektus". Az amerikai külpolitika és bevándorláspolitika összefüggései a Karib-medencében az 1960-as években
A bumerángeffektus böző migrációelméletek empirikus bizonyítékainak értékelését lásd Massey, D. S. és mások: Theories of International Migration: A Review and Appraisal. I. m., 454M63. o. 57 Számos szerző hívja fel a figyelmet arra, hogy a migrációs kérdéseket regionális szempontból kell vizsgálni. Lásd például Zolberg, A. R.: The Next Waves: Migration Theory for a Changing World. I. m., 4044105. o.; vagy Weiner, M.: The Global Migration Crisis. I. m., 43. o. 58 Az Egyesült Államok felé tartó vándorlás nemzetek közötti eltéréseinek átfogó magyarázatát lásd Yang, P. Q.: i. m., 57. o. 59 Ugyanezt a vélemény lásd Lévai, I.: i. m., 30. o. Különösen a penetrációra vonatkozó gondolatokat a világrendszerek elméletének kapcsán. 60 Egy migráció hanyatlása egyértelműen a folyamat utolsó szakasza. A nemzetközi migráció szakirodalmából azonban nem szerepelnek olyan munkák, amelyek jelentéktelenné vált vagy gyakorlatilag már abbamaradt migrációs áramlatokkal foglalkoznának, bár kétlem, hogy a mai összeszűkülő világban van olyan népességmozgás, amelynek tényleges lezárulását meg lehetne állapítani. A migrációnak erre az aspektusára az alábbi módon utal például Robert L. Bach: „A történelem során nagyméretű vándorlások születtek, tömeges jelenségekké fejlődtek, majd pedig feloszlottak, s kevésbé szembetűnő társadalmi viselkedésformákká alakultak át. Nem tudjuk, hogyan történt ezeknek a népességmozgásoknak a növekedése és a hanyatlása. Mikor elemzett valaki is olyan migrációs áramlatot, amely már megszűnt? Vagy ki vizsgált olyan területet vagy országot, ahol egy migrációs hullám kialakulhatott volna, de mégsem így történt?" Lásd Emigration from the Spanish- Speaking Caribbean. In Kritz, M. M. (szerk.): i. m., 150. o. Érdemes megjegyeznünk, hogy bár bizonyos tengerentúli migrációs áramlatok esetén (ilyen pl. az angolok, a németek és a skandinávok Egyesült Államokba irányuló vándorlása) jelentős hanyatlásáról beszélhetünk, az egy régión belüli vándorlás számottevő hanyatlása kevésbé valószínű, mint a nagy távolságokat áthidaló migrációk esetében. Például az Európai Unión belül jelentős migráció zajlik. M. Weiner arra is rávilágít, hogy a gazdasági elemzők gyakran hangoztatják, hogy amint a foglalkoztatottsági- és munkabérkülönbözetek közel egyenlő szintre érnek a kibocsátó és a befogadó országokban, a köztük fennálló migráció valószínűleg számottevő mértékben csökkenni fog. Úgy tűnik, figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a fejlett országokon belül és azok között is magas migrációs mutatók tapasztalhatók, amelyek voltaképpen a modern gazdaságok alapvető jellemzőjét tükrözik, azaz a foglalkoztatottság és a munkabérek egyenlőtlen növekedését. Lásd The Global Migration Crisis, i. m., 28. o. 61 Lásd például Weiner, M: The Global Migration Crisis. I. m., 122-123. o.; Yang, P. Q.: i. m., 185. o.; Kritz, M. M. (szerk.): U. S. Immigration and Refugee Policy. I. m., 11. o.; Suhrke, A.: Global Refugee Movements and Strategies of Response. In Kritz, M. M. (szerk.): i. m., 158. o. 62 A migráció regionalizálódását lásd Zolberg, A. R.: The Next Waves: Migration Theory for a Changing World. I. m., 404-405. o.; és Weiner, M.: The Global Migration Crisis. I. m., 43-44., 122. o. 63 Az Egyesült Államok külpolitikája és a nemzetközi migráció közti kapcsolatot áttekintő, különösképp a hidegháborús kontextusra összpontosító legfontosabb munkák az alábbiak: Teitelbaum, M. S.: Immigration, Refugees, and Foreign Policy, International Organization, 38. 3. (1984) nyár, 428-450. o.; Gordenker, L: Refugees in International Politics. New York, NY, Columbia University Press, 1987.; Loe- scher, G. és Monahan, L. (szerk.): Refugees and International Relations. New York, NY, Oxford University Press, 1989.; Koehn, P. H.: Refugees from Revolution: U. S. Policy and Third World Migration. Boulder, CO, Westview Press, 1991. Á migrációs hullámok és az azokat előidéző bel-, ill. külpolitikai folyamatok közti kapcsolat talán legátfogóbb tárgyalását adja Zolberg, A. R., Suhrke, A. és Aguayo, S.: Escape from Violence: Conflict and the Refugee Crisis in the Developing World. Oxford, Oxford University Press, 1989. Az Egyesült Államok külpolitikája és a bevándorlás kapcsolatát vizsgáló további szak- irodalom: Mathias Jr., C. McC: Ethnic Groups and Foreign Policy, Foreign Affairs, 59. évf. (1981), 5. sz.; Kritz, M. M. (szerk.): U. S. Immigration and Refugee Policy. New York, NY, DC Heath and Company, 1984.; Christol, H. és Ricard, S. (szerk.): Hyphenated Diplomacy: European Immigration and U. S. Foreign Policy, 1914-1984. Aix-en-Provence Cedex, Universite de Provence, 1985.; Teitelbaum, M. S.: Latin Migration North: The Problem for U. S. Foreign Policy. New York, NY, Council on Foreign Relations, 1985.; Tucker, R. W., Keely, C. B. és Wrigley, L. (szerk.): Immigration and U. S. Foreign Policy. 2002. tél 117
