Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Rostoványi Zsolt: Civilizációk a civilizáció ellen? A hidegháború utáni nemzetközi rendszer antinómiái
Rostoványi Zsolt zéppont körül" keletkezett „világkultúráról" szól. [Fukuyama, Francis: A történelem vége és az utolsó ember. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1994. 190. o.) Az eliasi civilizációs folyamat koncepcióját és Elias civilizáció-értelmezését elfogadó Bassam Tibi szerint is létezik „globális civilizáció", mégpedig a modern, tudományos-technikai civilizáció formájában (Vö. Tibi, Bassam: Krieg der Zivilisationen, i. m. 103. o.) Tibi ugyanakkor elveti mind a „világkultúra" létét, mind a kultúrminták standardizálódását, viszont nézőpontja szerint egy univerzális etikának, s a modern racionális tudásnak kell a globális civilizációt megalapoznia (152. o.). (Ezzel szemben Samuel Huntington erőteljesen szembeszáll az „univerzális civilizáció" tézisével.) A Tibi által fő feltételnek tartott „minden civilizációt összekötő univerzális morál" erősen emlékeztet a Teilhard de Chardin-i egyetemes civilizáció „közös lelkiségére". Howard Perlmutter véleményünk szerint egy kissé utópisztikus globális civilizáció képét vázolja fel, amely „unique in a holistic sense while still being pluralist, and heterogeneous in its character". (Perlmutter, Howard V: On the Rocky Road to the First Global Civilization. In: Hall, Stuart-Held, David-McGrew, Tony (szerk.): Modernity arid its Futures. Polity Press in association with Blackwell Publishers and The Open University, Cambridge, Oxford and London, 1994.103-106. o.) 46 Freud, Sigmund: Rossz közérzet a kultúrában. In: Freud, Sigmund: Esszék. Gondolat Kiadó, Budapest, 1982 47 Elias, Norbert: A ávilizáció folyamata. Szociogenetikus és pszichogenetikus vizsgálódások. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987 48 Vö. Morgan, Lewis Henry: Az ősi társadalom. In: Mérföldkövek a kulturális antropológiában (szerk. Paul Bohannan és Mark Glazer). Panem-McGraw-Hill, Budapest, 1997. 66-104. o. Morgan a vadságot követő barbárságot felváltó civilizáció kezdetét a tulajdon megjelenésének tulajdonítja. 49 Vö. Engels, Friedrich: A család, a magántulajdon és az állam eredete. Marx-Engels válogatott művek, második kötet. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1963. 152-295. o. Engels a morgani hármas periodizációt átvéve a civilizáció következő definícióját adja: „a társadalom fejlődésének az a foka, amelyen a munkamegosztás, az ebből kialakuló egyének közötti csere és a kettőt összefogó árutermelés teljesen kibontakozik és az egész korábbi társadalmat felforgatja." I. m. 291. o. 50 Lévi-Strauss, Claude: Strukturális antropológia, i. m. 2. kötet, különösen a XVII. fejezet: A kulturális diszkontinuitás és a gazdasági-társadalmi fejlődés (253-260. o.) 51 Huntington, Samuel P: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1998. 53. o. 52 Lévi-Strauss, Claude: Faj és történelem. In: Strukturális antropológia, i. m. 263. o. Lévi-Strauss a társadalom, kultúra és civilizáció kifejezéseket esetenként nyilvánvalóan azonos értelemben használja, a civilizációt pedig mind többes számban (a fenti meghatározás értelmében), mind egyes számban, mint „a civilizáció kezdete" (i. m. 268. o.), „egyetemes civilizáció" (i. m. 261. o.) - azonban „egy világméretű civilizáció létrejötte a történelemben valószínűleg egyedülálló fejlemény, vagy olyan esemény, melynek az előzményét valahol messze az őskorban kellene keresnünk, amiről nagyjából semmit sem tudunk" (vö. i. m. 277. o.). 53 Tibi, Bassam: Krieg der Zivilisationen, i. m. 32., 73. o. 54 McGrew, Anthony: A Global Society? In: Hall, Stuart-Held, David-McGrew, Anthony (szerk.): Modernity and its Futures. Polity Press in Association with the Open University Cambridge, Oxford, 1994. 65-66. o. 55 Giddens, Anthony: Szociológia. Osiris Kiadó, Budapest, 1995. 128. o. 56 Harvey, David: The Condition of Postmodernity. Blackwell Publishers, Cambridge, Massachusetts, USA, Oxford, UK, 1995. 240. o. 57 Robertson, Roland: Globalization. Social Theory and Global Culture. SAGE Publications, London, Newbury Park, New Delhi, 1993. 136. o. 70 Külügyi Szemle
