Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Rostoványi Zsolt: Civilizációk a civilizáció ellen? A hidegháború utáni nemzetközi rendszer antinómiái
Civilizációk a civilizáció ellen? Jegyzetek 1 Huntington téziseinek kritikájához lásd Rostoványi Zsolt: Civilizációk háborúja? Külpolitika, 1997. 4. szám, 34-55. o. 2 Barber, Benjamin R.: Jihad versus McWorld: How the planet is both falling apart and coming together and what this means for democracy. Times Books, New York, 1995. 3 Robertson, Roland: Glocalization: Time-Space and Homogeneity-Heterogeneity. In: Feather- stone, Mike-Lash, Scott-Robertson, Roland (szerk.): Global Modernities. SAGE Publications, London, Thousand Oaks, New Delhi, 1995.27. o. 4 „Globalization is made in America". Waltz, Kenneth N.: Globalization and Governance. PS Online, 1999. december, http://www.mtholyoke.edu/acad/intrel/walglob.htm 5 Hall, Stuart: The Local and the Global: Globalization and Ethnicity. In: King, Anthony D. (szerk.): Culture, Globalization and the World-System. Department of Art and History, State University of New York at Binghamton, 1991. 27. o. 6 Globalizált világ alatt nem az egész világot értjük, csak annak egyik metszetét. Bővebben lásd később. 7 Vő. Rosenau, James N.: The New Global Order: Underpinnings and Outcomes. In: Armand Clesse-Richard Cooper-Yoshikazu Sakamoto (szerk.): The International System after the Collapse of the East-West Order. Martinus Nijhoff Publishers, Ordrecht, Boston, London, 1994. 106-126. o. 8 Keohane, Robert O.-Nye, Joseph S.: Power and Interdependence. Harper Collins Publishers, 1989. 4. o. 9 Jackson, Robert H.: Quasi-States: Sovereignty, International Relations and the Third World, Cambridge, 1990. című munkájában használt kifejezést idézi Bassam Tibi; Krieg der Zivilisationen. Politik und Religion zwischen Vernunft und Fundamentalismus. Hoffmann und Campe Verlag, Hamburg, 1995. 80. o. 10 Tibi, Bassam: Krieg der Zivilisationen, i. m. 71. o. 11 A kulturális antropológiában manapság legelterjedtebb, Clifford Geertz nevéhez fűződő szemiotikái vagy szimbolikus irányzat kultúraértelmezése a kultúra fogalmában a jeleknek és jelentéseknek tulajdonítja talán a legfontosabb szerepet: „az ember a jelentések maga szőtte hálójában függő állat. A kultúrát tekintem ennek a hálónak" - véli Geertz. Vő. Geertz, Clifford: Sűrű leírás. Út a kultúra értelmező elméletéhez. In: Geertz, Clifford: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Századvég Kiadó, Budapest, 1994. 172. o. 12 A szakirodalomban hatalmas vita folyik például az öbölháború civilizációs jellegéről, ennek ismertetésére azonban most nincs mód. Az öbölháborúnak azonban nyilvánvalóan kétféle, teljesen eltérő „olvasata" van a nyugati, illetve az iszlám civilizáció szemszögéből. A nyugati, a nemzetközi jog alapján álló értelmezés szerint Irak megsértette egy független ország, Kuvait szuverenitását, amit helyre kellett állítani. Ezzel szemben az iszlám alapokon álló érvelés szerint a régió országai mesterséges, a kolonialista hatalmak megállapodásainak eredményeként, összefüggő történelmi-kulturális egységek feldarabolásával létrejött képződmények, s az iraki lépés csak helyreállította az eredeti helyzetet, az „igazságosságot". Egyik oldalon a jog, a másikon az igazságosság szempontjai. Kétféle nyelv, s a Nyugat fő problémája, hogy csak a sajátját érti. 13 A szakirodalom új kifejezések segítségével próbálja meg leírni a nemzetközi rendszer ellentmondásos folyamatait: glokalizáció (globalizáció+lokalizáció - Roland Robertson), fragmegrá- ció (fragmentáció+integráció - James Rosenau) stb. A nemzetközi rendszer ellentmondásosságához bővebben lásd Rostoványi Zsolt: Globalizáció avagy civilizációk és kultúrák harca? Külpolitika, 1999.1-2. szám, 3-45. o. 14 Amin, Samir: Globalizáció vagy globális plarizáció? Eszmélet, 33. szám, 1997 tavasz, 4-15. o. Ez a világméretű polarizálódás lényegében az ipari forradalom nyomán gyorsult fel. Daniel Co2002. tavasz 67
