Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE - Soutou,Georges-Henri: Az ötvenéves háború. A kelet-nyugati kapcsolatok (1943-1990)
Könyv (’s folyóirntszemh A Nyugatnak továbbra is nagy figyelmet kell fordítania az ország fejlődésére, mivel egy instabil Bosznia-Hercegovina az egész Balkánra veszélyes hatással lehet. Ugyanakkor ez fordítva is igaz: Koszovó és Montenegró önállósodása, esetleges leszakadása Jugoszláviától azt az érzést keltheti a boszniai szerb lakosság körében, hogy a balkáni országhatárok továbbra is megváltoztathatók, ami a Jugoszláviával való egyesülés felé tendáló nacionalista csoportokat újból megerősítheti. ]oób Kristóf Georges-Henri Soutou: Az ötvenéves háború. A kelet-nyugati kapcsolatok (1943-1990) (La guerre de Cinquante Ans Les relations Est-Ouest {1943-19901 Fayard, 2001. 767 o.) G eorges-Henri Soutou neve ismert, nemcsak a francia, hanem a nemzetközi történésztársadalom számára is. A párizsi Sorbonne IV jelenkori történelemmel foglalkozó professzora a nemzetközi kapcsolatok elismert szakértőjének számít. Eddigi történészi munkásságát oktatói tevékenysége mellett több jelentős szintézis jelzi. Ezek között kell megemlíteni az 1989-ben publikált, és az első világháború gazdasági céljait vizsgáló „L'Or et le Sang. Les bids de guerre économicjites de In Premiere Guerre mondiale", illetve a „L! Alliance incertaine. Les rapports politico-stratégipues franco-alle- maiuls, 1954-1996" című műveit. Az utóbbi 1996-ban látott napvilágot, és a német-francia viszony elmúlt négy évtizedét elemzi. A francia professzor hű maradt hírnevéhez, és a recenzens által most ismertetett új könyvében is számos kérdést, gondolatot vet fel olvasói számára. A kelet-nyugati kapcsolatok ötvenéves történetének tanulmányozása mellett a könyv alapvetően arra keresi a választ, miért nem robbant ki valóságos háború a két ellentétes szövetségi rendszer államai között, illetve arra, hogy milyen tényezők együttes vizsgálata szükséges ahhoz, hogy a hidegháború történetének tárgyilagos elemzését elvégezhessük. Abevezető tanulmányban felvázolja a számunkra legfontosabb kérdéseket, amelyek közül az első mindjárt az, mettől meddig tartott a hidegháború. Véleménye szerint a kezdő időpont kijelölése (1943) egyértelmű utalás a szovjet nagyhatalom megszületésére és a szövetségesek közötti ellentétek kezdetére. Ez ugyanis az. a dátum, amelytől kezdve az. egyre erősödő Szovjetunió fokozni tudta expanzióját. A záró dátum (1990) pedig a német egyesítés időpontja. A szerző ugyanakkor nem hagvja figyelmen és megjegyzésen kívül azt, hogy a hidegháború kezdetének és jellegének meghatározása 211) Kíiliigiii Szemle
