Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Rostoványi Zsolt: Civilizációk a civilizáció ellen? A hidegháború utáni nemzetközi rendszer antinómiái
Rostoványi Zsolt A globalizáció talán legnagyobb veszélye az, hogy a globalizáció folyamatai (mindenekelőtt a gazdasági, különösen a pénzügyi folyamatokról van szó) egyre inkább öngerjesztővé és ellenőrizhetetlenné válnak. A pénzpiaci dereguláció beláthatatlan következményekkel járt: a spekulatív tőke mozgása olyan méreteket öltött, és olyan viharos sebességgel megy végbe, ami ezt a folyamatot teljességgel kiszámíthatatlanná és szabályozhatatlanná teszi. A számítógépes hálózatok és a telekommunikáció hihetetlen mértékű fejlődése következtében másodpercek alatt milliárd dollárok jutnak el a Föld egyik részéből a másikba („elektronikus pénz"). A pénzmozgás teljes mértékben elszakadt a gazdasági reálfolyamatok mozgásától, s igazából ma már a pénzpiac uralja a reálgazdaság szféráját, és nem fordítva.75 Nem a reálgazdasági folyamatok, hanem a várakozások, illetve a spekulánsok döntései határozzák meg egyre nagyobb mértékben egy-egy ország vagy régió gazdasági helyzetét (lásd az 1995-ös mexikói vagy az 1997-ben kirobbant délkelet-ázsiai válságot). A pénzmozgás hátterében egyre kevésbé a hosszú távú gazdasági vagy társadalmi fejlődés szempontjai, mint inkább a rövid távú legnyereségesebb megtérülés érdeke áll. Nem a gazdasági folyamatok idézi elő a nagyarányú pénzmozgást, hanem éppen fordítva: egyre inkább a globális pénzpiacok mozgatják a gazdaságokat. A kormányok, illetve a jegybankok pedig mindinkább elveszítik az ellenőrzés lehetőségét a globális tőkepiacok felett. A pénz- és tőkepiacok fejleményei komoly válsághelyzetet okozhatnak nem csak az úgynevezett fejlődő, de esetenként a fejlett országokban is. Előbbire a mexikói pénzügyi válságot hozhatjuk példaként, utóbbira pedig Soros György Quantum alapjának a kilencvenes évek elején az angol fontra gyakorolt kényszerítő nyomását. A globális pénz- és tőkepiac, mint a globalizálódott világ új gazdasági hatalmi központja, független az államoktól, független a kormányoktól és a jegybankoktól, beleértve az Egyesült Államokat és a központi bankként funkcionáló nagy hatalmú Federal Reserve-t is. Látszólag személytelen, instrumentális, a piac racionalizmusán alapuló - azonban a gazdaság szempontjából inkább irracionális - hatalmi központról van szó, amelynek mozgása sok befektető egyidejű döntéseinek a függvénye. Persze a befektetők között nagyságrendi különbségek vannak, a kisbefektetőknek pedig mint egyéneknek nincs igazán beleszólásuk a dolgok menetébe. A nemzeti hovatartozás meghatározása mind a TNC-k, mind pedig a konkrét termékek esetében egyre nehezebb, gyakran teljesen kilátástalannak tűnő vállalkozás. Csak egyetlen példát kiragadva Benjamin Barber autógyártásra vonatkozó példái közül: vajon milyen nemzetiségű az a Toyota Camry, amelynek terveit a Toyota cég amerikai egyesült államokbeli központjában készítették, magát a gépkocsit az amerikai Toyota gyárban amerikai munkások állították elő a motor és az áttétel kivételével csupa Amerikában készült alkatrészből, s a járművet a Toyota arizonai próbapályáján tesztelték.76 62 Külügyi Szemle
