Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - VILÁGPOLITIKA - Lévai Imre: Kapitalizmusok összecsapása és a világrend átalakulása?
Lévai Imre ugyanazt az iszlám, ortodox szunnita kultúrát ápolja. Mobilitása nagy: Tangerből Damaszkuszba utazva semmiféle honvágya nincs. Ez az osztály teremtette meg az arab civilizációt. Jómódja a távolsági kereskedelem alakulásának függvényében alakul. E kereskedelem alapja a nomád törzsekkel és azok karavánjaival létrejött szövetség, valamint a mezőgazdasági zónák elszigeteltsége; ezek a zónák nyelvi (berber) vagy vallási (síita) önállósággal bírnak, de a rendszerben nem játszanak nagy szerepet. Csak Egyiptomban vetik alá rendszeres adóztatásnak a parasztokat, de a dolgok erejénél fogva ez sem túl jelentős." (Amin, 1976, 26. o.) 12 „...az arab mezőgazdaság uralkodó termelési módja az adóztató termelési mód, de nem feudális formájában, mert az csak a hanyatlással kapcsolatban tűnik fel. A piaci viszonyok ebben a formációban különösen feltűnő, meghatározó hatást fejtenek ki, akár mint a fejlődés hajtóerői, adóztató agrárfejlődést indukálva, akár a hanyatlás szakaszaiban, átültetve egy szegény feudalizmusba. Egyiptom sajátosságai körülhatároltabbak az arab világ többi részén tapasztalhatóknál, ám nem elég erősek ahhoz, hogy a maguk képére formálják az arab világot általában jellemző és meghatározó vonásokat. Ez az elsődleges magyarázata az arab formációk kapitalizmus felé vezető fejlődése bukásának." (Amin, 1976,136. o.) 13 „Az átmenet a hűbéri termelési módból kétféleképpen történik. A termelő kereskedővé és tőkéssé lesz, ellentétben a földművelő naturális gazdálkodással és a középkori városi ipar céhhez kötött kézművességével. Ez a valóban forradalmasító út. Vagy pedig a kereskedő közvetlenül keríti hatalmába a termelést. Bármennyire jelentős ez utóbbi út történelmileg mint átmenet..., mégis önmagában véve nem forradalmasítja a régi termelési módot, sőt azt inkább konzerválja és mint a maga előfeltételét megtartja.... Ez a szokás mindenütt akadály a valódi tőkés termelési mód útjában és ez utóbbi kifejlődésével tönkremegy. Anélkül hogy a termelési módot forradalmasítaná, csak súlyosbítja a közvetlen termelők helyzetét, puszta bérmunkásokká és proletárokká változtatja őket, mégpedig olyan bérmunkásokká, akik rosszabb körülmények között dolgoznak, mint azok, akik közvetlenül a tőke hatalma alá kerültek, többletmunkájukat pedig a régi termelési mód alapján sajátítja el." (Marx, 1951, 377-378. o.) Irodalom Agarwala, Amar Narain-Singh, Sampat Pál (eds.) (1958) The Economics of Development. Delhi, Oxford University Press. Albert, Michel (1993) Capitalism against Capitalism. London, Whurr Publishers Ltd. (Translated by Paul Haviland.) Almási Miklós (1995) Napóra a Time Square-en. A pénz forradalma az ezredvégen. Budapest, T-Twins. Amin, Samir (1976) La nation arabe. National isme et lüttes des classes. Paris, Minuit. (Magyarul részletek in: Béládi-Miszlivetz, 1981,487-521. o. Fordította: Béládi László.) Amin, Samir (1979) Unequal Development. An Essay on the Social Formations of Peripheral Capitalism. Del- hi-Bombay-Calcutta-Madras, Oxford University Press. (Translated by Brian Pearce.) (Magyarul részletek in: Béládi-Miszlivetz, 1981, 437-485. o. Fordította: Csapó Beáta és Gyúró Márta.) Arrighi, Giovanni (ed.) (1985) Semiperipheral Development. The Politics of Southern Europe in the Twentieth Century. Beverly Hills-London-New Delhi, SAGE Publications. Béládi László-Miszli vetz Ferenc (szerk.) (1981) Történelmi átmenetek és átmeneti társadalmak. Szöveggyűjtemény. Fejlődés-tanulmányok 2. Budapest, ELTE ÁJK Tudományos Szocializmus Tanszéke. Berend T. Iván-Ránki György (szerk.) (1979) Gazdasági elmaradottság, kiutak és kudarcok a XIX. századi Európában. Az európai periféria az ipari forradalom korában. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Berend T. Iván-Ránki György (1987) Európa gazdasága a XIX. században. 1780-1914. Budapest, Gondolat. 7 30 Külügyi Szemle
