Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Miszlai Sándor: Oroszország külpolitikája a jugoszláviai konfliktusok rendezési folyamatában
Oroszország külpolitikája a jugoszláviai konfliktusok rendezési folyamatában Miszlai Sándor Oroszország aktívabb szerepvállalása a rendezési folyamatban A délszláv válság rendezése során 1994 első felének két fontos eseménye jelentősen hozzájárult az orosz diplomáciai aktivitás növekedéséhez. Egyrészt az Egyesült Államok közvetlen részvétele mellett megalakult a bosnyák-horvát föderáció, amely a muzulmánok és a horvátok által ellenőrzött területeket egyesítette. Ez az államalakulat mindazonáltal jogot kapott a Horvátországgal való konföderatív viszony kiépítésére. Az orosz diplomácia ekkor már kénytelen volt tapasztalni, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság Bosznia-Hercegovina széthullása került napirendre. Másrészt pedig washingtoni kezdeményezésre megalakult a boszniai válság rendezésére hivatott úgynevezett kontaktcsoport, az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország képviselőiből. Ez a csoport lényegében a szemben álló felek közötti kapcsolatok elősegítésére jött létre, ám rövid időn belül a szerep jelentősen módosult. A kontaktcsoport nagyrészt a boszniai (majd később az egész jugoszláv) válság rendezésének fő terepévé változott. Ez a testület dolgozta ki a harmadik nemzetközi béketervet Boszniára vonatkozóan. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez az elképzelés első lépésben csak a horvát-muzulmán föderáció és a Boszniai Szerb Köztársaság területi szétválasztását irányozta elő, 51:49 százalékos arányban. Minden további kérdés megvitatásának előfeltétele volt, hogy a konfliktusban érintett valamennyi fél fogadja el a javasolt területi megosztást. Emellett komoly nemzetközi nyomást, sőt szigorú következményeket helyeztek kilátásba a tervet elutasító féllel szemben. A területi megosztást tartalmazó térképet a lakosság számbeli arányát tekintve legkisebb, horvát közösség egyértelmű támogatásáról biztosította - megszerezve Bosznia- Hercegovina területének mintegy 17%-át. Ugyanakkor a bosnyákok már nem voltak teljesen elégedettek, mivel az eredeti elképzeléshez képest nagyobb területek egyesítésére törekedtek. A szerbek viszont jelentős engedményekre kényszerültek, így többek között 56 Külügyi Szemle
