Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)

2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Molnár Anna: Altiero Spinelli és az európai föderalizmus eszméje

Molnár Anna de megerősítette az Európai Parlament döntéshozatali szerepét, de a parlament kíván­sága ellenére nem terjesztették ki a parlament együttdöntési jogát. 2000-ben az Euró­pai Unió legfőbb döntéshozói a föderatív struktúra kialakításával kapcsolatos vitát egy későbbi kormányközi konferenciára halasztották.34 2001-ben Joschka Fischer német külügyminiszter egy előadásában mondta, hogy a kelet-európai államokkal bővített Európai Unió csak abban az esetben lehet működő­képes, ha az esedékes intézményi reformokkal az unió túllép a kormányközi kapcsola­tokon, és létrejön a nemzetállamok európai szintű föderációja. Annak ellenére, hogy ő a valódi föderáció megteremtését tartaná optimálisnak, mégis úgy látja, hogy európai keretek között csupán a nemzetállamok európai szintű föderációjának megteremtése lehetséges.35 Az intézményi reformok célja az unió demokratikusabb, hatékonyabb és átláthatóbb működésének a megvalósítása. A nizzai szerződés nem hozott áttörést a közösségi döntéshozatali rendszer reform­ja szempontjából, így a 2001. decemberi laekeni csúcson döntöttek arról,, hogy egy összeurópai konventnek kell az unió alkotmányát előkészítenie. 2002. február 28-án ült össze első ízben az Európai Unió jövőjéről tanácskozó összeurópai konvent. A konvent munkájában 28 európai ország képviselői vesznek részt. A tagországok mellett a tagje­löltek is kinyilváníthatják véleményüket Európa jövőjével kapcsolatban. A konvent feladata, hogy elkészítse az unió alkotmányát, összegyűjtse azokat a legfontosabb alapelveket, szabályokat, amelyek tartalmazzák az emberi jogokat, az unió főbb sze­replői (a tagállamok és a közösségi intézmények) közötti hatáskörmegosztást, a dön­téshozatali struktúrát és az egyes közösségi intézmények szerepét és feladatát. Giulia- no Amato, a konvent egyik alelnökének véleménye szerint a konvent által előkészített dokumentum akkor emelkedhet alkotmányi rangra, ha azt egy európai népszavazás szentesíti. Abban az esetben, ha a szokásos menetrendet követve a dokumentumot a kormányok aláírják és a nemzeti parlamentek ratifikálják, akkor ez a dokumentum is csupán az alapszerződések közé lesz sorolható. A konvent alelnökének véleménye sze­rint Európában nincs reális lehetősége annak, hogy létrejöjjön az amerikai mintájú fö­deráció. Az uniónak mindig is két feje marad: a Miniszteri Tanács és az Európai Bizott­ság.'16 így ő is egyetért abban, hogy nem a föderáció, hanem a nemzetállamok Joschka Fischer által meghatározott európai szintű föderációja a cél. Jegyzetek 1 Spinelli, Altiero: Come ho tentato di diventnre eaggiio. il Mulino, Bologna, 1988. 58. o. 2 Kant: Per la pace perpetua. In: Mario Albertini (szerk): II federalismo. Autologin e definizione. II Muli­no, Bologna, 1979. 34-36. o. 54 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents