Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)

2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Molnár Anna: Altiero Spinelli és az európai föderalizmus eszméje

Altiero Spinelli és az európai föderalizmus eszméje rendezkedés nem felel meg egy valódi demokráciának, a fenti szervezetek nem annak évszázadok során meggyökeresedett játékszabályai szerint működnek. Sem az Euró­pai Parlament, sem a bizottság nem tölti be azt a szerepet, amelyet a nemzeti kormá­nyok és parlamentek betöltenek. Az integrációs szervek nincsenek közvetlen kapcso­latban a polgárokkal, csak a nemzeti kormányzati szerveken keresztül épül ki valami­féle kapcsolat a közösség és polgárai között. Mint számos más európai gondolkodó és politikus, Spinelli is elsősorban ebben látta az úgynevezett demokratikus deficit okait. A meglévő demokratikus deficit csökkentése érdekében mindig is az Európai Parla­ment közvetlen választásának bevezetése és jogkörének kiszélesítése mellett érvelt. Amikor 1979-ben az Európai Parlament első közvetlen választása megtörtént, akkor Spinellit közvetlenül is képviselővé választották, ezt a tisztséget két parlamenti ciklus alatt töltötte be. Spinelli a negyvenes, ötvenes években azért tartotta fontosnak az európai szintű fö­deráció megteremtését, mert csak így látta biztosítottnak a folyamat visszafordíthatat­lanságát. A hetvenes és nyolcvanas években, amikorra már a tagállamok közötti gaz­dasági kapcsolatok oly mértékben intenzívekké váltak, amely már lehetetlenné tette az integrációs folyamat visszarendezését, akkor a föderáció létrehozásának legfontosabb okául az európai szinten jelentkező és nemzetállami szinten már nem kezelhető prob­lémák - mint a magas infláció és a növekvő munkanélküliség - hatékonyabb megoldá­sát tekintette. Az integráció szinte minden államában általánosan jelentkező problé­mák megoldása érdekében sürgette az Európai Parlamenten belül elindítandó intéz­ményi reformokat.31 Az 1980-as években, az euroszklerózis hosszú időszaka után több terv is készült a közösség intézményi reformja érdekében. Spinelli 1980-ban, Strassburgban megalakí­totta a parlament épületéhez közeli étteremről elnevezett Krokodil Klubot. Az itt összegyűlő klub tagjai Spinellivel együtt az intézményi reformokat támogatták. Hoz­závetőleg 180 képviselő csatlakozott a mozgalomhoz. Kezdeményezésükre az Európai Parlamenten belül létrehoztak egy új bizottságot, amelynek feladata az intézményi re­formok előkészítése és az új intézményi struktúrát meghatározó szerződésre vonatko­zó javaslat kidolgozása volt. Spinelli jelentős szerepet vállalt a bizottság munkájában, majd 1984-től a bizottság elnökévé választották.32 1984. február 14-én az Európai Parlament 234 igen, illetve 31 nem szavazattal elfo­gadta a bizottság által elkészített szerződéstervezetet Európai Unióról. A bizottság ter­vei szerint e szerződés lépett volna a korábban, az Európai Közösségekkel kapcsolat­ban hozott szerződések helyébe. A tervezet egy kvázi föderatív politikai berendezke­désű állam létrehozását tűzte ki céljául. Annak ellenére, hogy az űj politikai struktúrá­ban is az Európai Tanács maradt volna a fő szerv, a parlament és a bizottság hatáskö­rét jelentős mértékben megnövelték volna. így azok, funkciójukat tekintve, jobban ha­sonlítottak volna a nemzeti parlamentekre és kormányokra. 2002. ó'sz 57

Next

/
Thumbnails
Contents