Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Baneth András: Az Európai Unió és az Európa Tanács kapcsolata
Baneth András Itt felvetődött annak gondolata is, hogy az Európai Uniót mint olyat felvegyék az Európa Tanács tagjai közé. További lépés ebben a kérdésben ugyan nem történt, mégis figyelemre méltó az elképzelés. Az együttműködést tárgyaló egyéb fórumok Az Európai Unió az Agenda 2000 elnevezésű dokumentumban számításba veszi az Európa Tanács munkáját a különböző folyamatok megfigyelésénél, így az emberi jogok, jogállamiság és demokráciával kapcsolatos kérdések, illetve a Parlamenti Közgyűlés munkájának esetén. Minden európai uniós tagállam részt vesz a megfigyelési folyamatban az Európa Tanáccsal közösen. Az 1998. október 7-én tartott XII. négyoldalú találkozón ismételten megvizsgálták az együttműködés kérdéseit, utalva az 1997-es strasbourgi csúcstalálkozó akciótervére. Kifejezték szándékukat, hogy közös programot valósítanak meg Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia számára (akik azóta immár felvételt is nyertek), valamint kimondták, hogy többoldalú programokat indítanak el a nemzeti kisebbségek érdekében, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc céljából. Megerősítették hitüket amellett, hogy mindkét szervezet közös érdeke a halálbüntetés visszaállítása elleni küzdelem. (Erről később bővebben szólunk.) A Miniszteri Bizottság által kiadott 1999-es összefoglalóból a két szervezet kapcsolatáról például az alábbi konkrét közös programokat említhetjük: • Az Oroszország II elnevezésű program, melynek célja a szövetségi rendszer megerősítése, az emberi jogok védelmi mechanizmusának kiépítése és a jogrendszer reformja, 1 182 000 euró uniós és 1 369 000 euró Európa Tanács-i hozzájárulással jött létre • Egy többoldalú, Octopus II elnevezésű projekt, melynek célja a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc, 1 534 000 euró és 921 000 euró támogatást kapott a két szervezet részéről Ez a két példa is mutatja, hogy gyakran az Európa Tanács adja a szakértelmét és tapasztalatát, amelyet (hiszen másként talán nem is jöhetne létre a projekt) az unió nagyobb támogatással, hozzájárulással honorál. Az Európa Tanács jövője az Európai Unió mellett; a Bölcsek Tanácsa Napjainkban az Európa Tanács komoly szerepzavarral küzd. Még olyan sötét jóslatok is napvilágot láttak, hogy az Európa Tanácsnak nincs többé létjogosultsága, és az unió magába fogja olvasztani, mint ahogy azt pl. az ESA-val (European Space Agency) tette.12 Az Európai Unió dinamikus bővítési tervei, az Európa Tanács saját működéséhez szükséges források hiánya, túlbürokratizáltsága és lassúsága mind olyan problémák, melyeket a lehető legrövidebb időn belül meg kell oldania. Ezen gondok feltárására hozta létre a Miniszteri Bizottság az 1997-es strasbourgi csúcsot követően a tíz megbecsült európai politikusból álló Bölcsek Tanácsát (amely magyar taggal is büszkélkedhetett Kovács László volt külügyminiszter személyében, elnöke pedig Mário Soares volt portugál köztársasági elnök volt). 28 Külügyi Szemle