Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Baneth András: Az Európai Unió és az Európa Tanács kapcsolata
Az Európai Unió és az Európa Tanács kapcsolata kiépítésére aligha volt nagyobb szüksége pl. Franciaországnak, mint Bulgáriának, Moldáviának vagy akár Magyarországnak. Ezzel tehát friss vér került a szervezetbe, hiszen ezekben a (szinte kivétel nélkül volt szocialista) országokban égető szükség volt az Európa Tanács szakértőire, jogi szaktanácsadóira, sok esetben pedig a szervezet puszta jelenlétére is. A bővítés mindazonáltal nem csak lehetőség, de egyfajta túlélési eszköz is volt: az Európa Tanácsnak nincsen közvetlen bevétele, költségvetését tagállamainak kormányai fedezik, meghatározott arányban - ellentétben az unió több forrásból táplálkozó büdzséjével. Másfelől pedig ebből adódik az Európa Tanács előnye is, hiszen kiváló hivatkozási alapot és politikai tőkét jelent az a tény, hogy Európa 45 országából immár 43 tagja e szervezetnek, beleértve (mint már említettem) olyanokat is, melyek - saját vagy az unió akaratából - belátható időn belül nem lesznek EU- tagok. Az 1989-es történelmi változások dinamikusan hatottak az unió bővítési politikájára is, hiszen ezt követően indultak meg a csatlakozási tárgyalások Közép- és Kelet-Európa országaival. Érdemes kiemelni a tárgyalások szót, hiszen (bár bővítés volt ugyan 1995-ben, de) a kontinensnek azon részével, amely a '90-es években már Európa Tanács-taggá vált, az unió a hosszadalmas felvételi procedúrát épp hogy megkezdte. A bécsi csúcstalálkozó, 1993 Az együttműködés kérdése legmagasabb szinten az 1993-as bécsi csúcstalálkozón merült fel ismét (melyet mint az Európai Tanácshoz hasonló intézményt már láthattuk az összehasonlító táblázatban). A bécsi találkozón az Európa Tanács tagállamainak állam- és kormányfői találkoztak, és vitattak meg elsősorban kisebbségi és emberi jogi kérdéseket. Mindemellett felmerült az együttműködés kérdése is, ezt az ekkor megalkotott, úgynevezett bécsi deklarációban is kifejtik: „Európa megosztottságának vége történelmi lehetőséget kínál arra, hogy megszilárdítsuk a békét és a stabilitást a kontinensen. (...) Ezzel kapcsolatban üdvözöljük az Európai Közösséggel azt a már létrejött kapcsolatot - elsősorban az 1987-es megállapodás értelmében-, mely elsősorban a közös projektek fejlesztésére irányul, főként Közép- és Kelet-Európa országainak javára. Úgy gondoljuk, hogy a legkülönbözőbb területeken fennálló ilyenfajta partnerség tükrözi azt a nyitott intézményi kapcsolatot, mely a két szervezet között fennáll." Ugyanebben a deklarációban olvashatjuk még az alábbi kijelentést is: „Meggyőződésünk, hogy szükség van új, megfelelő jogi struktúrák megalkotására és adminisztratív személyzet kiképzésére ahhoz, hogy a közép- és kelet-európai országokban sikeresen mehessen végbe a gazdasági és politikai átmenet. Éppen ezért a legnagyobb jelentőséget tulajdonítjuk annak, hogy az ilyenfajta támogatási programok fejlesztését és koordinálását az Európai Közösséggel együtt alakítsuk ki." 2002. ősz 23
