Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Baneth András: Az Európai Unió és az Európa Tanács kapcsolata
Baneth András zonnyal azért, mert sem politikai, sem gazdasági érdekeivel nem összeférhetetlen ezen tagság. Az Európa Tanács statútuma szerint bármilyen kiterjedt tevékenységi köre lehet, de kül- és biztonságpolitikával, valamint katonai kérdésekkel nem foglalkozik - mindez az Európai Unióban mint „második pillér" ismeretes. Az Európai Unió alapjául szolgáló három pillér közül azonban számunkra a harmadik pillérnek van kiemelt jelentősége. Ennek oka, hogy a nemzetközi szervezetekkel általában, így értelemszerűen az Európa Tanáccsal való együttműködés kérdései is ide tartoznak. Az unió ebbe a pillérbe sorolja az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét, amiben az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács kiemelkedő szerepet játszik. Az Európa Tanács rövid történeti áttekintése A kezdetek A második világháborút követően Winston Churchill az „iron curtain", a vasfüggöny említése mellett kezdettől fogva egy egységessé váló Európa látomását is megfogalmazta. Külügyminiszterének, Anthony Edennek írta 1942-ben: „Most még nehéz erről beszélni, de bízom benne, hogy az Európai Család egységesen fog fellépni egy Európa Tanács4 alárendeltjeként." 1943. március 21-én az angol alsó házban egy „Európa Tanácsot" emlegetett, amiről „mindig szívesen beszélünk", egyfajta szövetséget, ami az összes európai nemzetet magába foglalná. 1946. szeptember 9-én a zürichi egyetemen Európa tragédiájáról beszélt, amiből van kiút: „Újra kell teremteni az Európai Családot, amennyire csak lehet, olyan társadalmi rendszert létrehozni, amelyben békében, biztonságban és szabadon élhet. Egyfajta Európai Egyesült Államokat kell építeni... azzal az állandó célkitűzéssel, hogy ezzel az Egyesült Nemzetek Szervezetét erősítjük... ehhez az első lépés egy Európa Tanács létrehozása." 1948. május 7-11. között, a hágai kongresszuson, az Európai Egységmozgalmak Nemzetközi Bizottságának találkozóján vetődik fel az Europe Tanács tényleges létrehozásának gondolata. Ezt követően mint európai kormányközi és interparlamentáris szervezetet 1949. május 5-én 10 tagország alapította meg Londonban (Belgium, Dánia, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Svédország, és Nagy-Britannia), majd három hónappal később, augusztus 9-én Görögország és Törökország is csatlakozott (érdemes kiemelni ez utóbbi jelentőségét, hiszen uniós tagjelöltként hivatalosan és a politikai nyilatkozatok szintjén alig több, mint három éve szerepel - bár társulási szerződést már az 1970-es években kötöttek vele). 1949. augusztus 10- én alakították meg a Tanácsadó Közgyűlést (amely ma a Parlamenti Közgyűlés elnevezést viseli), melynek első ülésére a strasbourgi egyetem aulájában került sor. 1950. november 4-én aláírják az Emberi jogok európai egyezményét Rómában. 1956-ban Ausztria is csatlakozik; ezzel egy napon hozzák létre a (mai nevén) Szociális Fejlesztési Alapot. 1959 szeptemberében az Emberi jogok európai egyezményének 76 Külügyi Szemle
