Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Rostoványi Zsolt: Civilizációk a civilizáció ellen? A hidegháború utáni nemzetközi rendszer antinómiái
Civilizációk a civilizáció ellen? A hidegháború utáni nemzetközi rendszer antinómiái Rostoványi Zsolt A 2001. szeptember 11-ei, a World Trade Center és a Pentagon ellen végrehajtott terroristatámadások, majd az Egyesült Államok (és Nagy-Britannia) által október 7-én megkezdett katonai akció ismételten felhívták a figyelmet a hidegháború utáni nemzetközi rendszer ellentmondásaira, megoldatlan problémáira, s mind sürgetőbben vetik fel annak szükségességét, hogy az elméleti szakirodalom is megpróbáljon teoretikaüag előrelépni a rendszer sajátosságainak feltárása terén. A tragikus események a korábbinál élesebben vetették fel a huntingtoni „civilizációs paradigma" alkalmazhatóságát, érvényességét vagy érvénytelenségét, a civilizáció mint kategória használhatóságát a globalizálódó nemzetközi rendszer folyamatainak elemzésében. Míg egyes hangok „civilizációk összecsapásáról" (többes számban használva a civilizáció szót), sőt egyenesen „vallásháborúról" beszélnek, mások a civilizációs tényező említését pusztán annyiban tartják indokoltnak, amennyiben a terrorakció a civilizáció (az egyes számú civilizáció) elleni támadásként értelmezhető. Úgy vélem, jóllehet sem vallásháborúról, sem civilizációk háborújáról nincs szó, az események hátterében, eltérő értékelésében, a nyugati, illetve az iszlám világ különböző reakcióiban viszont nagyon komoly civilizációs meghatározottság húzódik. Nem csupán a hidegháború utáni nemzetközi rendszer folyamatainak jobb megértéséhez elengedhetetlen a civilizációs tényező bekapcsolása, hanem azért is, mert a háttér nem kellően alapos feltárása, a nemzetközi rendszer civilizációs sokszínűségének s a civilizációs motiváció gyakran a felszín mögött munkáló szerepének a figyelmen kívül hagyása, nemritkán az „egyes számú" civilizációfogalomnak a nyugati civilizációval történő azonosítása a mostanihoz hasonló esetekben olyan lépések sorozatát is eredményezheti, amelyek tovaterjedő hatásaik révén a civilizációs konfliktusok mélyüléséhez és kiszélesedéséhez is vezethetnek. Érthető, hogy szeptember 11-e óta a terror mint első számú veszélyforrás került a figyelem homlokterébe. A terrorizmusellenes világméretű összefogás azonban nem szabad hogy elterelje a figyelmet egyéb, ugyancsak fenyegető veszélyforrásokról. Annál inkább nem, mivel a terrorizmus elleni hosszú távú küzdelem fő eszközét nem a fegyveres harc jelentheti. Ezek az egyéb veszélyforrások pedig - a mai globalizálódó, 2002. tavasz 39