Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)

2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Katona Magda: Az afganisztáni politikai kibontakozás lehetősége

Katona Magda szövetségese, Oroszország szerepét - erőteljes támogatása lehetővé tette az Északi Szö­vetségnek hogy túlnyerje magát, az a megállapodás ellenére bevonult Kabulba, s ezzel igen kedvező pozíciókat nyert a háború utáni afganisztáni politikai rendezéssel kap­csolatos tárgyalásokon. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a rendezés többfázisú. Akik az első fázisban exponálják magukat, a későbbi szakaszokban nagy valószínűség­gel eltűnnek majd a történelmi porondról. A fentiekből világosan következik, hogy az Északi Szövetség a táliboknak nem alter­natívája, nem lehet a tálibok utáni Afganisztánnak vezető politikai és katonai ereje, sem az afganisztáni rendezés kulcsa, legfeljebb egyik eleme. 3.2 A déli, népi kezdeményezésre alakult királypárti törzsi tanácsok November 9-ét, Mazar-i Sarif elfoglalását követően délen is felgyorsultak az esemé­nyek: már október 7-e, a légitámadások megindítása után elkezdték elűzni a pastu tör­zsek a helyi tálibokat, s törzsi felkelések bontakoztak ki Paktiában. Éppen azok a tör­zsek űzték el a helyi tálibokat, amelyek annak idején visszasegítették a trónra 1930-ban a Mohammadzai-dinasztiát, Nader sahot, Zahir sah apját. Paktia, Khoszt, Paktika és Loghar tartományokban törzsi tanácsok alakultak, ame­lyekben a helyi mudzsahed szervezetek, a törzsi határőrség tagjai, volt tisztek és mér­sékelt tálibok egyaránt integrálódtak. Nabi Mohammadi és Dzsalaluddin Hakkani szervezete szétforgácsolódott. A tálibok közül integrálódtak e törzsi tanácsokba azok a khalqi tisztek, akik Sahnawaz Tanai honvédelmi miniszter vezetésével az 1990-es si­kertelen puccs után Pakisztánba menekültek. Annak idején sokan vettek részt a tálib mozgalom megalakulásában a törzsi határőrség volt tagjai közül is; a mérsékelt táli­bok, a nemrég elhunyt Mullah Mohamed Rabbani és a már korábban harcban elesett Mullah Bordzsan mérsékeltebb hívei. A pastunisztáni, pakisztáni szekularizált, progresszív politikai pártok segítséget nyújtottak e törzsi tanácsok megszervezéséhez, Quettában, Peshavarban és a független törzsi sávon a törzsfők, vezetők részvételével gyűléseket szerveztek. Délen, nyugaton és keleten egyaránt törzsi felkelések bontakoztak ki, ezeket alulról szervezték a helyi törzsi tanácsok. Először a falvakból, majd a járásokból űzték el a helyi tálibokat, akik a területen kisebbségben voltak. Ezt követte a tartományok megtisztítása. Paktia, Khoszt és Paktika törzseinek (Andar, Dzsadzsi, Mangal, Camkanai, Zadran, Waziri, Tanai, Kharotai) élére Padsah Khan Zadran törzsfőnök állt. Logharban a törzsi tanácsok (Ahmadzai, Sulaimankhel, Taraki, Kharotai) békésen alakultak meg, kitűzték az ENSZ zászlaját (mellyel azt jelezték, hogy nem ismerik el sem a tálibokat, sem az Északi Szövetséget), kijelentették, hogy megtisztították a táliboktól a tartományt, és visszavárják a királyt. Vezetőjük Padsah Khan Zadran, Logharban pedig Gulab Khan és Abdul Khaleq. Hamarosan Ghazniban és Farahban, végül Uruzganban és Zabulban is törzsi dzsirgák, tanácsok alakultak. Keleten Wardak és Nangarhar tartományokban no­68 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents