Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)

2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Katona Magda: Az afganisztáni politikai kibontakozás lehetősége

Katona Magda Uruzgan térségében laknak. Hamed Karzai és fivérei Popalazai Durrani törzsi vezetők. A tálib vezetők zöme is Kandahár térségéből való, de ők zömmel ghilzaiak. Kandahár, Helmand, Qalat, Maqor, Ghazni, Hérát térségében élnek ghilzaiak. Kandahár térségé­ben Tokhi, Hotaki és Kharotai, azaz nyugati törzseik találhatók. Keleti törzseik (Szulai- mankhel, Andar, Taraki, Alikhel és Ahmadzai törzsek) Paktia, Khost, Paktika és Loghar térségében vannak a legtöbben. Az 1978 utáni eseményeket úgy is kommentálják, mint a Durrani/Ghilzai történelmi vetélkedés új fejezetét, a Durrani dinasztiák uralmának végét, 5 mivel Nur Mohamed Taraki Taraki törzsbeli, Hafizullah Amin (akárcsak Gul- buddin Hekmatiar) Kharotai, dr. Nadzsibullah pedig az Ahmadzai törzsből származott. Omar mollah tálib vezető Hotaki Ghilzai törzsbeli. Míg a Durraniak zöme letelepedett, az ország lakosságának csaknem egyharmadát alkotó „nagy nomád" Ghilzai pastu, ám nem minden Ghilzai törzs vagy klán folytat „nagy nomád" állattartást, szezonális mig­rációt. A „nagy nomádok" évszakos legeltetéseik során átlépik az államhatárt, télen az Indus folyó völgyéig húzódnak, csempésztevékenységük igen jelentős. Délkeleten Dzsálálábád térségében, a Kabult Peshavarral a történelmi Khaibar-hágó mentén összekötő út mentén, a keleti országrészben, Wardak, Laghman és Nangarhar tartományokban Khugiani, Mohmand és Sinwari törzsek, a keleti pastuk közül pedig Orakzai és Afridi törzsek élnek. Délkeleten Paktia, Khost, Paktika és Loghar tartományokban a nyugati pastuk kö­zül Camkanai, a keleti pastuk közül Mangal, Khosztwal, Dzsadzsi, Zadran, Waziri, Ta­nai, Wardak és Kakar törzsek találhatók. A délkeleti nagyobb városokban indusok (szikhek és hinduk) is laknak. Az afgán társadalom strukturáltságában nem a foglalkoztatottság a döntő, hanem az életmód. A lakosság 85-90 százaléka az agrárszektorban tevékenykedik, a nemzeti termék 70 százaléka az agrárszektorból származik. Az ország lakosságának 85 száza­léka vidéken él, mintegy 15 százaléka városlakó. A társadalom szerkezete parasztság: 50,0 százalék nomádok: 30,0 százalék nagybirtokosok: 1,0 százalék kereskedők: 3,5 százalék kiskereskedők, kézművesek: 7,3 százalék közlekedési alkalmazottak: 2,0 százalék hivatalnokok, értelmiség: 1,2 százalék papi rend: 1,0 százalék6 A társadalom szerkezete 1982-ben a fenti képet mutatta. A háborús káosz konzervál­ta, sőt tovább torzította a társadalomszerkezet tradicionális vonásait. Ma már e becs­52 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents