Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Katona Magda: Az afganisztáni politikai kibontakozás lehetősége
Az afganisztáni politikai kibontakozás lehetősége az afgán (az etnikum neve afgán, a nyelve pastu) etnikum többsége - megakadályozandó egy erős nemzetállam kialakulását - a brit-indiai gyarmatokhoz került. Mindezek következtében maguk az afgánok a saját országukban alig-többségbe kerültek. 1895 óta Afganisztán területe nem változott. Az 1907-es szentpétervári szerződés, az 1919-es (a harmadik, 1919-ben bekövetkezett angol-afgán gyarmati háborút lezáró) rawalpindi békeszerződés, az 1921-es angol-afgán szerződés és az 1988-as genfi egyezménycsomag egyaránt rögzítik, hogy a Hindukustól északra elterülő területek, ahol türkmének, üzbégek, karakalpakok, kirgizek, pastuk, tádzsikok, csarajmakok, mogolok, hazarák élnek vegyesen, orosz befolyási övezetbe, míg a Hindukustól délre fekvő térség, ahol az afgán (pastu) lakosság egységes tömböt alkot, a brit, illetve az amerikai, nyugati érdekövezetbe tartoznak. 1.2 Etnikai- és társadalomszerkezet Ennek következtében Afganisztánban a világ legtarkább etnikai struktúrája jött létre és legarchaikusabb társadalomszerkezete konzerválódott. Jelenleg az ország lakosságát 27 millióra becsülik. Mintegy hatmillió a külső menekült, hat és fél millió a nomád és több millió IDP (belső menekült) található az országban. Az ország lakosságának mintegy 55 százaléka afgán (pastu), míg az afgán etnikum többsége (mintegy 26-28 millió fő) a Durand-vonal túloldalán él, 1947-ben Brit-In- dia megosztásából létrejött Pakisztán területén. A CIA Factsbook által megadott 38 százalék és az iráni becslések által sugallt 35 százalék nem helytálló. Ezek az adatok nem veszik tekintetbe a nomádokat és a menekülteknek, akiknek túlnyomó többsége szintén pastu.4 A második legnagyobb nemzetiség a tádzsik, amely az ország lakosságának 19 százalékát alkotja. A folyóvölgyekben és az oázistelepüléseken élnek, letelepedett földművesek. Nincsenek törzseik. Nagyobb tömbben a badakhsáni hegyvidéket, a Kabultól északra elterülő termékeny fennsíkot és a Pandzssir völgyét lakják. Azok a statisztikák, amelyek a tádzsikok arányát az irreális 25 százalékban láttatják, általában tádzsiknak tekintik a szintén dari nyelven beszélő csarajmakokat is. Az üzbégek aránya 11 százalék. Letelepedettek, de a törzsi rend hagyományai élnek körükben. A hazarák az ország lakosságának 8 százalékát alkotják. A hazarák a Hülegidák per- zsiai mongol államát szolgálták, ott vették fel a síita iszlámot Gazan Khan uralkodása idején. Az ő hadvezére, Nikudar-oglan turko-mongol nomádjai Timurida telepítés révén kerültek a mai Afganisztán területére, ahol keveredtek a helyi tádzsik lakossággal. Az ország középső, elszigetelt hegyvidékén, Ghor, Bamian térségében élnek Az irániakhoz hasonlóan tizenkét imámos síiták. Mongoloid embertani jegyeiket megőrizték, de már dari nyelvűek. Tévhit, hogy Dzsingisz kán seregének leszármazottai. A törzsi rend, a turko-mongol katonai szerkezet maradványai élnek körükben. Ennek meg2002. nyár 49
