Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Kollár János: Törökország a terrorizmus ellenes küzdelemben. "Az iszlám mintaállam" szerepe szeptember 11. után
Kollár János Törökország jelentősége mint NATO-tag iszlám szövetségesé növekszik az Egyesült Államok számára, s a vele való viszonyában erősödik a stratégiai együttműködés. A török kormány folyamatosan erőfeszítéseket tesz majd az USA eltérítésére attól a vélhető szándékától, hogy a nemzetközi terrorizmusellenes harc második szakaszában katonailag beavatkozzon Irakban és más arab vagy iszlám országokban, de ha ez nem sikerül, fegyelmezetten támogatja fellépését. A török hadsereg vezető szerepre tör az afganisztáni békefenntartó műveletekben, és szükség esetén máshol is rendelkezésre bocsátja katonai erejét, részt vesz a háború során kárt szenvedett térségek rehabilitálásában. Törökország együttműködést próbál kialakítani Oroszországgal, hogy a NATO-orosz viszony javulása ne hozza előnytelen helyzetbe.47 A tárgyalások folytatására „ösztönzi" a ciprusi török felet, hogy eleget tegyen nyugati szövetségesei elvárásainak, és az Egyesült Államok támogatására számítva engedményeket érhessen el. A szerző a Külügyminisztérium Stratégiai Tervezési Főosztályának vezető elemzője. Tanulmányának megállapításai nem feltétlenül esnek egybe a Külügyminisztérium álláspontjával. Jegyzetek 1 Főképpen muzulmán vezetők és iszlám országok politikusai tagadják „iszlám terrorizmus" létezését. Például Bülent Ecevit török kormányfő szerint „nem helyes, ha megkülönböztetünk iszlám, keresztény vagy zsidó terrorizmust." (Turkish Daily News, 2001. szeptember 14.) Erkölcsi szempontból ez igaz. Megítélésem szerint a terrorizmus semmilyen formájában sem elfogadható politikai harcmodor, azonban beszélhetünk kurd terrorizmusról (mint ahogyan Törökországban is ezt hallhatjuk), amennyiben ezeket a cselekményeket kurdok követik el, kurd célok érdekében. Ilyen - és csakis ilyen - alapon beszélhetünk iszlám terrorizmusról, amelynek résztvevői az iszlám vallás nevében követnek el embertelen cselekedeteket. 2 Huntington, S. P.: (1998) A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása Európa, Budapest, 107-108., 114. o. 3 Ugyanott 294. o. 4 Turkish Daily News, 2002. január 7. Cem külügyminiszter interjúja. 5 Törökország NATO-tagságát természetesen nem annak „elnyugatosodottsága, illetve nyugati orientációjának határozottsága „kényszerítette ki", hanem a Szovjetunió feltartóztatásának szükségessége. Nem következhetett volna azonban be, ha szövetségesei nem tápláltak volna bizalmat a török politikai elit és főképpen az atatürkista hadsereg iránt. 6 A 2001. októberi alkotmánymódosítás változtatott ugyan a Nemzetbiztonsági Tanács összetételén - a miniszterelnök-helyettesek és az igazságügyi miniszter is tagjává vált, így már több a civil tagja, mint a katona -, de az intézmény továbbra is „az állam nemzetbiztonsági politikájának meghatározásával és végrehajtásával kapcsolatos döntések meghozatala és a szükséges koordináció biztosítása témájában közli nézeteit a minisztertanáccsal", amely „figyelembe veszi a tanács döntéseit az állam létezése és függetlensége, az ország egysége és megbonthatatlansága, a társadalom nyugalma és biztonsága témájában általa szükségesnek látott intézkedésekről". 7 Az Európai Tanács koppenhágai ülésén, 1993 júniusában döntött arról, hogy az EU-hoz csatlakoz42 Külügyi Szemle
