Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Kollár János: Törökország a terrorizmus ellenes küzdelemben. "Az iszlám mintaállam" szerepe szeptember 11. után
Kollár János Törökország várható szerepét alapvetően befolyásolja, hogy a szeptember 11 -ei terroristatámadások következtében növekedett jelentősége a nyugati szövetségesek és főképpen az USA számára. Ennek legfőbb oka Törökország geopolitikai-földrajzi helyzete: az iszlám és a keresztény civilizációs törésvonalon terül el, katonai szempontból a Közel-Kelethez és Közép-Ázsiához is közel fekszik, ahonnan a terrorizmust támogató iszlám országok jelentős része könnyen elérhető. Ebből következik, hogy egy Irak vagy Irán elleni támadás esetén Törökország bevonása elkerülhetetlen, az 1991-es öbölháborúhoz hasonlóan hídfőállásszerepet játszhat. Törökország társadalmi berendezkedése, kultúrája miatt is fontos szövetséges, mivel a politikai elit részben „elnyugatosodott", azonban továbbra is iszlám identitással rendelkezik, mindkét kultúrkörben jelen van, s bizonyos mértékű bizalmat élvez. A török békefenntartók afganisztáni jelenléte bizonyítja, hogy az USA terrorizmusellenes kampánya nem az iszlám vallás ellen irányul. Ez a társadalmi berendezkedés - a nyugati és a török politikai elit többsége szerint - alkalmas arra is, hogy mintaként állítsák a többi muzulmán állam elé: túlnyomó többségű iszlám lakossága ellenére parlamenti demokratikus rendszere működik. A török atatürkista politikai elit és a nyugati politikusok, miközben a „török modellről" beszélnek, nem vesznek tudomást Huntington professzor erre vonatkozó megállapításáról, miszerint civilizációváltó társadalomról van szó, amely próbálkozás kudarcra van ítélve.42 Törökország ezeket az előnyöket úgy nyújtja, hogy közben a NATO hűséges és fegyelmezett tagállama (a katonai együttműködést kizárólag az atatürkista katonai elit irányítja), amely hatékony, gerillák és terroristák elleni harcban edzett hagyományos katonai erőkkel rendelkezik. Politikai elitje, a hadsereg és a biztonsági erők a terrorizmusellenes küzdelem megbízható hívei, és az iszlám színezetű, valamint a baloldali terrorizmussal kapcsolatban tapasztalatokkal is rendelkeznek. Jelentős körülmény, hogy az országot nyelvi-kulturális kötelékek fűzik a közép-ázsiai szovjet utódállamokhoz, amelyek szerepet játszanak az afganisztáni háborúban. Az USA ottani tartósabb berendezkedése esetén különösen fontos lehet segítsége. Történelmi-kulturális szálak fűzik Pakisztánhoz, Iránhoz és az arab országokhoz is. Törökország számára is fontos a terrorizmusellenes együttműködés az Egyesült Államokkal, főképpen mivel amerikai és nemzetközi elismerésre-legitimitásra tehet szert saját kurd és muzulmán hátterű terroristái elleni küzdelméhez. Ahogyan Oroszországot szeptember 11-e óta jóval kevesebb bírálat éri a csecsének elleni háborúja miatt, a török kormány is számít a Nyugat e kérdésben mutatkozó nagyobb megértésére. Eközben támogatást kaphat Amerikától követeléséhez, hogy az európai államok, főképpen az EU tagállamai is lépjenek fel a kontinensen működő kurd és más terrorista szervezetek ellen. Létszükséglet a török kormány számára az újabb amerikai közreműködés a 2001 tavaszán kialakult mély gazdasági válságának leküzdésében. Az Egyesült Államok már 40 Külügyi Szemle
