Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Magyarország külkapcsolati stratégiája az ázsiai és a csendes-óceáni térségben
Az Európán és Észak-Amerikán kívüli térségek helye a magyar külkapcsolatokban vábbi jelenlétet tesznek lehetővé, megteremtve a magyar szakértők alkalmazásának tartós igényét.- Hazánknak ugyanúgy, mint más hasonló nagyságú és helyzetű országoknak, ez ideig önállóan nem sikerült bekapcsolódnia jelentősebb térségbeli infrastrukturális beruházásokba. A magyar vállalatoknak erre nagy külföldi cégek beszállítójaként van reális esélye, ezért folyamatosan figyelemmel kell kísérni a nagyobb projektekbe való bekapcsolódás, a magyar vállalatok beszállításainak lehetőségeit, és e téren kezdeményezően kell fellépni. Ezt elősegítendő, az érdekelt magyar vállalati kör - helyi tapasztalatok és referenciák birtokában - tudatosan törekedjen alvállalkozói viszony kialakítására a nagy infrastrukturális projektek kivitelezésére szakosodott nemzetközi cégcsoportokkal.- A gazdasági együttműködés ígéretes szektorai: az ázsiai országok egy részében kifejlődő „új gazdaság" és a magyar informatikai szellemi kapacitások találkozási pontján kialakuló tudományos-technikai együttműködés, járműipari kooperáció, gyógyszergyártás, fejlett magyar mezőgazdasági eljárások meghonosítása, szakértői közreműködés vízgazdálkodási projektekben és földtani kutatásokban, kétirányú idegenforgalom. A szolgáltatások és a szellemi termékek kivitelének ösztönzéséhez az MTE- és TéT-megállapodások adta lehetőségék célirányosabb kihasználására van szükség. Regionális gazdasági kapcsolataink fejlesztésekor figyelembe kell venni EU-csatlakozásunk várható időpontját és az integráció kapcsán megváltozó gazdasági, kereskedelmi és jogi környezetet. • EU-tagságának elnyerésekor Magyarország az unión kívüli térségekkel és országokkal folytatott kereskedelmi tárgyalások kompetenciáját a bizottságra ruházza át. A csatlakozást követően hazánkra is kiterjed az EU által megkötött összes kereskedelmi megállapodás hatálya, át kell vennünk az unió közös kereskedelempolitikáját, anti- dömping- és értékkiegyenlítő vámjait, GSP rendszerét. • Amint körvonalazódik Magyarország EU-tagságának várható dátuma, napirendre kell tűzni különböző kereskedelmi jellegű megállapodásainknak a csatlakozás időpontjára történő felmondását. Ezzel párhuzamosan el kell dönteni, hogy az unión kívüli országok közül melyekkel indokolt olyan új gazdasági együttműködési megállapodás kötése, amely nem ellentétes a közös kereskedelempolitikával. • Szükségessé válik az állami támogatási rendszer, a beruházási- és adókedvezmények, valamint a vámszabad-területi rendszer uniós követelmények szerinti átalakítása. A csatlakozással a magyarországi vámszabadterületek túlnyomó többsége megszűnik, ami az ott működő vállalatokat (amelyek a magyar gépipari export zömét adják) hátrányosan fogja érinteni. Az illetékes minisztériumok szándéka szerint a jelenleg működő magyar vámszabadterületek az EU-csatlakozásig változatlan formában fennmaradhatnak. 22 Külügyi Szemle
