Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Magyarország külkapcsolati stratégiája az ázsiai és a csendes-óceáni térségben
Magyarország külkapcsolati stratégiája az azsiai és csendes-óceáni térségben A régióba irányuló hagyományos magyar export (gépipari termékek, berendezések) értéke az elmúlt években csökkent, amelynek oka részben az ázsiai válság következtében megcsappant keresletben rejlik. Ezt ellensúlyozta a magyarországi gyártású elektronikai cikkek, számítástechnikai részegységek kivitele. Várható, hogy a régió gazdaságainak talpra állásával a magyar gépipari termékek exportja is nőni fog. Az agrárszektorban az elmúlt években gazdaságdiplomáciai erőfeszítéseink eredményeképpen több relációban (Dél-Korea, Japán) jelentős eredményeket értünk el. A szolgáltatások kereskedelméről rendelkezésre álló összesítő adatok 2000-ben növekedést mutatnak, ám kivitelünkben a régió részesedése jelentősen visszaesett az előző évhez képest (16 százalékról 6 százalékra). A 630 M USD összegű exportból az ázsiai- csendes-óceáni régió tavaly csak 37 M dollárral részesedett, ezzel szemben a 663 M dolláros importból ugyanezen térség 136 M USD-vel vette ki a részét (21 százalék), vagyis a régiónak a termékek külkereskedelmében kialakult alacsony részarányával szemben a szolgáltatások forgalmában kivívott részesedése jóval számottevőbb. Összességükben a térség államainak magyarországi közvetlen befektetései ma már meghaladják a 2 Mrd USD-t. Ennek az összegnek mintegy felét japán vállalatok fektették be Magyarországon. Dél-koreai részről - a pénzügyi válságot követően - újabb magyarországi befektetések valósultak meg (a már bejelentett projektekkel összesen mintegy 500 M USD). Az ausztrál vállalatok szórakoztatóipari, biztosítási területen invesztált tőkéje ellenben kivonult piacunkról (érdekeltségeik új tulajdonoshoz kerültek). Szingapúrból eddig mintegy 60 M USD, míg Malajziából megközelítően 40 M USD befektetés érkezett, utóbbi forrásból inkább pénzügyi invesztíciók formájában. Az ázsiai-csendes-óceáni térségből származó FDI növekedési üteme várhatóan fennmarad, ugyanakkor nagyságrendi bővülésére megalapozottan nem számíthatunk. 2001. január 1-jétől az ipari termékeknél szabadkereskedelmi partnereinkkel teljes körű szabadkereskedelem valósult meg, míg a térség országaiból származó importra a legnagyobb kedvezmény es/GSP-vámokat alkalmazunk. A befektetéseket követő részegység/alkatrész szállítások az európai befektetőkkel szemben így vámhátrányba kerülnek. Regionális gazdasági diplomáciánk konkrét tennivalói • Fő feladatunk a térségbe irányuló magyar áru- és szolgáltatásexport volumenének növelése, árukínálatának érdekeinkkel összhangban álló szélesítése, ezáltal a deficit lehetőség szerinti csökkentése. Hangsúlyos figyelmet kell fordítani a magasan feldolgozott termékek (IT-termékek, élelmiszerek, járműipari, energetikai és vegyi cikkek), agrártermékek arányának és kiviteli volumenének növelésére. • A Magyarországra irányuló közvetlen tőkebefektetések ösztönzése a jelentősebb térségbeli tőkeexportőr országokban (Japán, Tajvan, Dél-Korea, Szingapúr, Ausztrália) fontos feladat. A potenciális befektetői kör részére pontos, naprakész tájékoztatást kell biztosítani, melynek keretében befektetési szemináriumok szervezése, invesz2002. nyár 19
