Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Magyarország külkapcsolati stratégiája az ázsiai és a csendes-óceáni térségben
Magyarország külkapcsolati stratégiája az ázsiai és csendes-óceáni térségben- Az EU-tagságra való felkészülés része az unió ázsiai-csendes-óceáni kapcsolati intézményrendszerének megismerése, az ahhoz történő illeszkedés előkészítése. Magyarország már jelen időszakban csatlakozik az Európai Unió térségbeli problémákra vonatkozó közös külpolitikai állásfoglalásaihoz (proliferáció, az emberi jogok megsértése, a terrorizmus veszélyei), ami - az EU-val folytatandó érdemi egyeztetés és konkrét érdekeltségeink mérlegelése igényével - hozzájárul hazánk jövőbeni EU-tagként történő megjelenítéséhez, a CFSP vonatkozó irányainak regionális politikánkba való beépítéséhez.- EU-csatlakozásunkat követően Magyarország kapcsolódjon be az ASEM-folya- matba, mivel az Európai Uniónak mint a globális gazdasági és politikai erőközpontok egyikének tagjaként hatékonyabban jeleníthetjük meg térségbeli érdekeinket.- Ázsiai kapcsolataink hagyományai egyes részterületeken hozzásegíthetnek ahhoz, hogy Magyarország érdemi „hozzáadott értéket" tudjon felmutatni az EU regionális politikájának továbbfejlesztésekor. (A magyar tapasztalatok hasznosulhatnak pl. a vietnami, a kínai és a mongóliai gazdasági átalakulás során, mivel ezekben az országokban a hazánkban végzett gazdasági és közigazgatási szakembergárda is rendelkezésre áll.) Biztonsági és politikai érdek: az ázsiai-csendes-óceáni térségben zajló egyes folyamatok - nemzetközi következményekkel járó regionális feszültségek, nukleáris proliferáció, terroristaveszélyeztetettség, migrációs áramlatok, környezetszennyeződés stb. hatással lehetnek hazánk tágabb értelemben vett környezetére, fejlődési feltételeire. Magyarország méretei és erőforrásai nem teszik lehetővé, hogy önállóan fellépve érdemi hatást fejtsünk ki e folyamatok további alakulására. Állásponttal azonban e témákban is rendelkeznünk kell, amire az ENSZ és a multilaterális diplomácia egyéb fórumai, az eurokonform politizálást szükségessé tevő EU-állásfoglalásokhoz történő csatlakozás lehetősége, valamint a konkrét kérdésekben (pl. illegális migráció, szervezett bűnözés, terrorizmus, kábítószer-kereskedelem) kialakított nemzetközi együttműködésben való tevőleges részvétel adnak mozgásteret. Az EBESZ-folyamatból kis országként nyert tapasztalataink az ázsiai kontinens multilaterális biztonsági és bizalomerősítő struktúrájának kiépítése kapcsán sem érdektelenek, a délkelet-európai stabilitás témájában megnyilvánuló japán, kínai, malajziai, stb. érdeklődés pedig a saját külpolitikai prioritásaink részét alkotó kérdésekben is konzultációs lehetőséget teremt. Nemzetpolitikai érdek: számottevő emigrációs központ Ausztrália és Uj-Zéland, ahol mintegy 60 ezer fős magyar közösség él. Érdekünk e közösség magyarságtudatának, Magyarország iránti kötődésének fenntartása, generációs átörökítése, amit gazdasági, kulturális, oktatási és tudományos együttműködési szférákban is célszerű kamatoztatnunk. Képviseleti érdek: a magyar állampolgárok utazási kedvének növekedésével, a magyar vállalkozások üzleti érdekeltségeinek távoli országokban történő megjelenésével (valamint e két tendencia várható további erősödésével) külképviseleti hálózatunknak e régióban is készen kell állnia a hatékony konzuli érdekvédelemre. 2002. nyár 15