Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Zeidler Miklós: A Magyar Külügyi Társaság és folyóirata: a Külügyi Szemle (1920-1944)
A Magyar Külügyi Társaság és folyóirata: a Külügyi Szemle (1920-1944) rom érdektelen közlemény, a Nemzetközi okmánytár nagy részét pedig a Hitler elleni merényletről szóló német hivatalos tájékoztatások tették ki.51 A Külügyi Szemle az 1944. július-szeptemberi, sorrendben 81. számmal végleg megszűnt. Jegyzetek 1 A Külügyi Szemle, több országos általános és szakkönyvtárban is fellelhető. Az anyag hiánytalanul megvan az Országgyűlési Könyvtárban és a Külügyminisztérium Könyvtárában s csaknem teljes az Országos Széchényi Könyvtárban és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtárában őrzött sorozat is. Több évfolyam megtalálható a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában és szórványszámok vannak a Teleld László Alapítvány Könyvtárában. Vidéken a szegedi, a debreceni és a pécsi tudományegyetem könyvtára rendelkezik teljes vagy csaknem teljes sorozattal. 2 Működésükhöz lásd Pallós 1995; Dósa 1972; Zinner 1979. Az MNSZ történetéről még nem született feldolgozás. 3 A TESZK működésére lásd B. Bernát 1987. 4 Tevékenységükre lásd Bárdi 1995. 5 Tevékenységéhez lásd Herczeg 1993.139-154. o.; Zeidler 1997. 6 A női külügyi szervezetekről röviden beszámol Zeidler 2001.119-121. o. 7 Az MKT történetéhez lásd Eöttevényi 1940; juhász 1993; Zeidler 1999. 8 Paikert, VI. köt. 28. (1917. december 17-i bejegyzés.) 9 Paikert,VI. köt. 29. (1918. január 11-i bejegyzés.) 10 Magyar Külügyi Társaság. Külügy-Hadügy 1919. március 9.1. Ugyanakkor azonban a századelőtől kezdve Magyarország általános angliai megítélése jelentősen romlott, ami a brit-magyar külpolitikai kapcsolatokban is éreztette hatását. Jeszenszky 1994. 11 Paikert Alajos MKT ügyvivő levele Somssich József gróf külügyminiszterhez. 1920. március 10. MOL K 58 1. cs. 1920-0/2. tétel. 9. sz. 12 Eöttevényi 1940, 3-4. o. Paikert, VI. 46. (1920. május 16-i bejegyzés.) 13 A Magyar Külügyi Társaság megalakulása. Külügyi Szemle, 1920. július-október. 6. o. Eöttevényi 1940,4. o. Juhász 1993, 261.0. 14 Az MKT 1922-ben állandó Balkán Bizottságot kívánt alakítani ismeretszerző és ismeretterjesztő céllal. A kísérlet nem sikerült maradéktalanul, a Balkán Bizottság csak 1939-ben alakult meg véglegesen. 15 A társaság közleményei. Külügyi Szemle, 1921. július-október. 121. o. 16 Eöttevényi Olivér: A Magyar Külügyi Társaság munkássága 1923-24-ben. Külügyi Szemle, 1923-1924 (1924. december). 309. o. A Magyar Külügyi Társaság évi rendes közgyűlése. Magyar Külpolitika, 1927. május 16. 4. sz. melléklet. 17 A Magyar Külügyi Társaság módosított alapszabálya. 1927. május 7. MOL K107184. cs. 1943 - MKT pallium. Sz. n. (455-465. f.) 18 A társaság közleményei. Külügyi Szemle, 1921. július-október. 122-123. o. 19 Eöttevényi Olivér: Beszámoló a Magyar Külügyi Társaság munkásságáról 1930. december közepétől 1931. március közepéig. Külügyi Szemle, 1931. április. 273. o. Eöttevényi Olivér: Beszámoló a Magyar Külügyi Társaság munkásságáról 1931. március közepétől 1931. június közepéig. Külügyi Szemle, 1931. július. 428M36. o. Berzeviczy Albert MKT társelnök és Eöttevényi Olivér MKT ügyvezető alelnök levele Károlyi Gyula gróf külügyminiszterhez. 1931. április 19. MOL K 58 11. cs. 1931-II/2. tétel. 55. sz. 20 Magyar Külügyi Társaság. Elnöki tanácsülés, 1923. febr. 8. Külügyi Szemle, 1923. január-március. 214. o. 2002. tavasz 173
