Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Zeidler Miklós: A Magyar Külügyi Társaság és folyóirata: a Külügyi Szemle (1920-1944)
Zeidler Miklós Az elnöki poszt várományosa Apponyi volt, s a többi vezető tisztség is befolyásos - javarészt arisztokrata - politikusokra és tudósokra várt.11 Az előzetes alapszabály szerint az MKT célja a megfelelő külpolitikai érzék kifejlesztése, a magyar külpolitikai érdekek támogatása és a külföld felvilágosítása volt. A társaság területek szerint szervezendő szakosztályokra (Nyugat-Európa, Kelet-Európa, Ázsia és Amerika) és az egyes tevékenységi köröknek megfelelően kialakítandó bizottságokra (társadalmi, közgazdasági, tudományos, propaganda) tagozódott volna. További előkészítés után az MKT alakuló ülését április 18-án rendezték meg. Először Paikert vázolta a társaság célját, amely abban állt, hogy mint társadalmi szervezet minden téren érvényesítse Magyarország külügyi érdekeit, „a magyar közönség külpolitikai érzékét felkeltse, öntudatos magyar külpolitikai eszmekört alakítson ki, s ezzel kapcsolatban a külföldet a magyar viszonyokról, a magyar közönséget pedig a külföldiekről állandóan és megbízhatóan tájékoztassa". A tetszéssel fogadott beszédet követően a közgyűlés a már korábbi megállapodásoknak megfelelően megválasztotta a tisztikart. Elnökké Apponyi Albertet választották, mellé öt társelnök került: Andrássy Gyula, Berzeviczy Albert, Teleki Pál, Wlassics Gyula és Csernoch János hercegprímás. Az adminisztrációt intéző, egyelőre háromfős igazgatóságba Paikerten kívül két egykori főispánt: Balás Bélát és Eöttevényi Olivért választották be.12 Apponyi székfoglalójában Paikerthez csatlakozva leszögezte, hogy az állami függetlenségét maradéktalanul visszanyert Magyarország számára - és különösen az adott történelmi helyzetben - elsődleges fontosságú a külügyek magas színvonalú művelése, amit ideális esetben a közvélemény jártassága is elősegít. Megállapította, hogy az Erdélyi Fejedelemség és I. Rákóczi Ferenc bukása után közel másfél évszázadon át nem állt magyar ember a külügyek élén, s ez idő alatt a korábban oly nagyszerű magyar külügyi tehetség csaknem elenyészett. „Mint minden szervezetnek az atrófiája, úgy külügyi érzékünké is az állandó nem használatból ered" - emlékeztetett Apponyi, és megígérte, hogy az MKT részt fog vállalni a hazai külügyi képzés felélesztéséből és a társadalom általános külügyi tájékozottságának javításából.13 A közgyűlés eloszlása után az Országgyűlés épületében egyelőre a Turáni Társasággal közös helyiségben szorongó MKT megkezdhette szerteágazó tudományos, ismeretterjesztő és társadalmi (diplomáciai) tevékenységét. Az alapszabályban rögzített célok - a Nemzetek Szövetsége eszméjének támogatása és megvalósítása, a nemzetek közötti érintkezés előmozdítása, a rokon célú bel- és külföldi szervezetekkel való kapcsolattartás, a külügyi kérdések iránti érdeklődés felkeltése, a folyóiratok és kiadványok megjelentetése, az iskolai külügyi képzés fejlesztése, a nemzetközi jog oktatásának és ismeretének előmozdítása, valamint a nemzetközi kongresszusok előkészítése - megvalósítására a társaság szakosztályokat állított fel. Az egyes osztályok feladata a nemzetközi tudományok művelése és közreadása, valamint a Nemzetek Szövetsége és általában a nemzetközi együttműködés előmozdítása volt. 156 Külügyi Szemle
