Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Nagy Péter: Virtuális diplomácia - mítosz vagy valóság?
Nagy Péter 24 A történészek minden bizonnyal élénk vitákat folytatnak majd arról, hogy a „modern" és a „posztmodem" korszak közötti választóvonalnak a berlini fal 1989-es leomlását kell-e tekinteni, vagy a Mosaic szoftver 1994-es megszületését, amely később Netscape böngésző néven gyökeresen átalakította a World Wide Web világát. 25 Rothkopf, David J.: "Cyberpolitic: Tire Changing Nature of Power in the Information Age." journal of International Affairs, 51. No. 2. (1998. tavasz) 355. o. 26 Kiss J. László (1996): „Nemzetközi rendszer és elmélet a kelet-nyugati konfliktus után". In: Külpolitika, II. évfolyam, 1. szám. 1996, 83-104. o. 27 Csak felsorolásszerűen: strukturális realizmus (emberi természet); történeti vagy gyakorlati realizmus; strukturális realizmus (nemzetközi rendszer); liberális realizmus. 28 Kissinger, Henry A.: Diplomácia. Panem-McGraw-Hill-Grafo. Budapest, 1996, 95. o. 29 A raison d'état tulajdonképpen azt a doktrínát jelenti, amely szerint az emberi érintkezésekre jellemző morális szabályokat az állam biztonságát fenyegető veszélyhelyzet esetén a kormányok figyelmen kívül hagyhatják: megszeghetik ígéreteiket, fontos személyek megölését rendelhetik el, szövetségre léphetnek eretnekekkel és hitetlenekkel. A fogalom a reneszánsz Itália gondolatvilágából és gyakorlatából ered, ahol mint ragione di stato volt ismert. 30 A realizmus további főbb képviselői, műveikre történő hivatkozás nélkül: E. H. Carr, George F. Kennan, Hans J. Morgenthau, Reinhold Niebuhr, Kenneth W. Thompson, Kenneth N. Waltz. 31 A hatalmi számítások elsődleges jelentőségére rávilágítva Kissinger találóan jellemzi Richelieu-t, akinek „nem volt kétsége afelől, hogy úrrá tud lenni a kihívások felett, és szinte matematikai pontossággal tudja majd az eszközöket a célokhoz igazítani". Richelieu-t idézve: „a logika megköveteli, hogy a támogatásra szoruló ügyet és az azt támogató erőt mértani arányba állítsuk egymással". Lásd: Kissinger, Henry A.: Diplomácia. Panem-McGraw-Hill-Grafo, Budapest, 1996, 54. o. 32 A realizmus lényegét megvilágító egyik szemléletes metafora a világpolitikát a newtoni fizika fogalmaival szemlélteti: az államok az egyedüli főszereplők, amelyeket a játékasztalon ütköző bi- liárdgolyóként képzelhetünk el. Ma már azonban sokkal pontosabb lenne egy posztnewtoni metafora, amelyben a nem állami szereplőket is biliárdgolyók képviselnék. Sőt, azt is meg kellene mutatni, hogy a történések az asztal szövetének összetételétől is függenek, nemcsak a biliárdgolyók közötti interakcióktól. Az asztal szövete összetételének megváltozása magát a szövetet is új, fontos tényezővé teszi. A biliárdgolyó-modellt később a „pókháló"-, majd a kvantummechanikai modell váltotta fel. (A továbbiakban erre még kitérünk.) 33 Az anarchia nem káoszt jelent, hanem azt, hogy a nemzetállamok semmiféle felsőbbrendű hatalomnak (például vüágkormánynak) nincsenek alárendelve. 34 Mivel a nemzetközi színtéren nincs az államok fölé helyezett hatalom, világkormány, illetve „Leviathan", amely biztosítaná a rendet, ezért minden államnak saját magának kell gondoskodnia a biztonságáról. 35 Waltz, Kenneth: Theory of International Politics. Reading. Mass.: Addison-Wesley, 1979. 36 Kissinger, Henry A.: Diplomácia. Panem-McGraw-Hill-Grafo, Budapest, 1996, 48. o. 37 Nye, Joseph S.: Bound to Lead: The Changing Nature of American Power. New York: Basic Books, 1990; Nye, Joseph S.-Owens, William A.: America's Information Edge. Foreign Affairs, Vol. 75. No. 2.1996. március-április, 20-36. o. 38 A komplex interdependence fogalma azokra a transznacionális csatornákra utal, amelyek összekapcsolják a társadalmakat, beleértve az államközi, a transzkormányzati és a transznacionális viszonyokat is. 39 Keohane, Robert O.-Nye, Joseph S. Jr., eds.: Transnational Relations and World Politics, Cambridge, Mass.: Harvard University Press, 1972. 40 A territoriális hatalom kétdimenziós világa kiegészül a hálózati hatalom háromdimenziós világával; a „citizen" együtt él a „netizen"-nel. A nemzetállam integritását, biztonságát és hatalmát felülről a multinacionális vállalatok kérdőjelezik meg, alulról pedig a hálózatba szerveződött érdekcsoportok folytonosan változó koalíciói. 41 Nye, Joseph: Independence and Interdependence. In: Foreign Policy, No. 22.1976. tavasz, 130-161. o. 116 Külügyi Szemle
