Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Nagy Péter: Virtuális diplomácia - mítosz vagy valóság?
Virtuális diplomácia - mítosz vagy valóság? az, hogy a munkakultúra igenis megváltozik, válsághelyzetekben még a legfejlettebb országok kormányai sem feltétlenül elsőként és csakis a hivatalos csatornákon keresztül értesülhetnek a világon zajló eseményekről, főleg akkor, ha azok fejletlen információs-kommunikációs infrastruktúrával rendelkező országokban történnek. Ezek és más esetek is azt bizonyítják, hogy a virtuális diplomácia gyakorlata kialakulóban van, a „békét erővel" hagyományos eszméi mellett jelen vannak a „békét információk és tudás révén" új eszméi. Az ehhez szükséges stratégia kidolgozása során érdemes megszívlelni Susan Strange gondolatait a „tudásstruktúrák"-ról mint a hatalom alapjairól: „a tudásstruktúrákból eredő hatalom - más struktúráktól eltérően... sokkal inkább az egyetértésen, a közös meggyőződésen, a szakmai hozzáértésen, az egyén és a társadalom számára szükséges különös tudásformák fontosságának elismerésén alapul - következésképpen azon személyek tekintélyének az elismerésén, akik birtokolják a tudást, és hozzáférnek azokhoz az eszközökhöz, amelyek a tudás felhalmozását és kommunikálását segítik elő."lu Az aktivista NGO-k, talán azért, mert nem rendelkeznek a megfelelő katonai, gazdasági erőforrásokkal, előbbre tartanak a modern IKT eszközeinek alkalmazásában és globális hálózataik kialakításában. A virtuális diplomácia szerepe növekszik a válságkezelésekben is.115 Az ENSZ Humanitárius Ügyek Igazgatósága létrehozta a Reliefweb honlapot, amelyet naponta tízezren keresnek fel.116 A honlapra fontos szerep hárul a válságzónákról tájékoztató jelentések terjesztésében. Ugyanakkor más szervezetek is informatív honlapokat hoztak létre ebben a témában, többek között a Conflict Management Group117, az International Crisis Group118, az Institute for Multi-Track Diplomacy119, a Carter Center120, valamint a University of Colorado121. Az amerikai kormány a hálót használta fel az Eszak- Irországban, Sri Lankán és a Közel-Keleten közvetítő amerikai magáncsoportok támogatására a regionális konfliktusok megoldásában.122 Az NGO-k által a Beruházások multilaterális egyezménye (Multilateral Agreement on Investment) ellen szervezett szembenállás123; a Greenpeace kampánya a francia kísérleti atomrobbantások ellen a Csendes-óceán déli részén; a burmai máskéntgondol- kodóknak124 az információs korszakra jellemző erőfeszítései az amerikai központú NGO-k támogatásával, az emberi jogok és a politikai reformok erőteljes sürgetésével, mind azt példázza, hogy a transznacionális civil társadalmi hálózatok, bizonyos esetekben az államok erős támogatása mellett, változó sikerrel ugyan, de képesek befolyásolni az államok politikáját. A CNN-hatás Az elektronikus médiumoknak sajátos szerepük van a hírek, az értelmezések és a vélemények széles körű szétsugárzásában, a külpolitika, a közvélemény elektronikus befolyásolásában.125 Ebben a fejezetben azonban csak a CNN-nel kapcsolatos néhány gondolatot fejtünk ki. Madeleine Albright, még amerikai ENSZ-nagykövetként kijelen2002. tavasz 109
