Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Nagy Péter: Virtuális diplomácia - mítosz vagy valóság?
Nagy Péter döntés-előkészítés folyamatában. Ugyanakkor tartalmilag többet kell kifejezniük annál, hogy csupán pontosan és megbízhatóan tájékoztatnak a diplomáciai lépésekre történő formális reagálásokról: a „hozzáadott értéket" előállító diplomaták számára alapvető jelentőségű azoknak a kifinomult mutatóknak a felismerése és megértése, melyek kizárólag a személyes fizikai jelenlét és a megfelelő kulturális érzékenység révén tárhatók fel87 A diplomáciai jelentőmunka szükségessé teszi, hogy a diplomaták mélyebben megértsék a fogadó ország politikai, gazdasági, társadalmi, tudományos és kulturális életét - ami több mint az elitjének a véleménye - a tágabb összefüggések feltárása érdekében. A fogadó országnak a diplomáciai állásfoglalásokra és lépésekre vonatkozó reakcióiról tájékoztató tömör és pontos jelentéseken kívül a fogadó országban történt kulcsfontosságú események értékelésének tartalmaznia kell azokat az ügyeket is, melyek a két- és többoldalú kapcsolatokra, valamint a nemzetek fölötti funkcionális problémákra (például a terrorizmus elleni küzdelemre és a környezetvédelemre) is hatást gyakorolhatnak. A politikai elemző munka teljes folyamata a jelenleginél sokkal rugalmasabbá, dinamikusabbá és interaktívabbá válik, ebben a jóval kedvezőbb munkakörnyezetben nagyobb hozzáadott értékkel bíró analitikus elemzések születnek a döntés-előkészítés során a politikai vezetők részére. A külügyminisztériumok közötti közvetlen konzultációk növekvő gyakorlata mellett, más kormányzati szervezetek képviselői is tevékeny szerepet játszanak a külképviseletek munkájában, ők is részét képezik a nagykövetségek és a delegációk szakember-állományának.88 Ahhoz tehát, hogy a diplomáciai jelentőmunka „hozzáadott érték"-kel bírjon, a diplomatáknak integrált, egyszerre áttekinthető képet kell felvázolniuk, amely átfogó értékelést, nem pedig szűk látókörű szervezeti érdekeket tükröz. Ez ma már szükségessé teszi, hogy a diplomaták képesek legyenek a fogadó ország tevékenységét és gondolkodásmódját a tágabb (bel- és nemzetközi) összefüggésrendszerbe helyezni, és ne csak a fogadó és a küldő ország viszonyára gyakorolt bilaterális politikai hatásokat elemezzék. Ez a megközelítésmód egy másik, sokkal lényegesebb alternatív kritériumrendszert is biztosít a diplomaták szerepének megértéséhez egy „turbulens" politikai környezetben. A diplomáciai szolgálatok információs és kommunikációs csatornát képeznek a belföldi és a külföldi környezet között a nemzetközi rezsimek kidolgozásának, valamint a globális problémák leküzdésének a folyamataiban.89 Nagyon lényeges tehát, hogy egy olyan világban, amelyben intenzív gazdasági, kulturális és egyéb konfliktusok zajlanak, a diplomaták - generikus közvetítői jártasságukkal, tapasztalatukkal - aktívan bekapcsolódjanak a közpolitikái hálózatok létrehozásába, részt vegyenek azok tevékenységében, összekapcsolják a kormányzati és a nem kormányzati szereplők erőforrásait, és mindinkább meghatározó csomópontjai legyenek ezeknek a hálózatoknak. A diplomaták tehát olyan helyzetbe kerülnek, amelyben modulálják, szabályozzák, olykor ellenőrzik, hogy milyen típusú információk, jelzések, elképzelések, eszmék haladnak át mindkét irányban a diplomáciai szolgálat határait alkotó félig áteresztő membránokon keresztül. WO Külügyi Szemle
