Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)

2001 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Bárány Péter: Az Európai Unió francia elnöksége

Bárány Péter Nizza előtt megállapodásra jutnak a felek.24 Ezért a francia diplomácia újabb fegy­vert vetett be, s a tárgyalásokkal párhuzamosan a pszichológiai nyomást is fokoz­ta. Sőt, az elnökség nem riadt vissza a helyzet dramatizálásától sem, hangot adva annak az alternatívának, mely szerint vagy sikerrel végződik a kormányközi kon­ferencia, s megteremtődnek egy hosszú távon működőképes, rugalmas Európai Unió alapjai, vagy valóra válnak egyes tagországok félelmei a többsebességes Európáról, s a leblokkolt unióból csak egy szűk kör - a sokat emlegetett „avant- garde" vagy „úttörő csoport", vagy „kemény mag" - szorosabb együttműködése vezet előre, egy „szerződésen belüli szerződéssel", vagyis az eredeti uniós alap- szerződésen kívüli keretekben! Ám áttörés továbbra sem következett be a nemzeti álláspontok védelmezésé- ben, sőt az eleve bonyolult helyzetben összedőlt az elnökség számára oly fontos eddigi megnyugtató erő, a francia-német egyetértés. Kimondva, de inkább kimon­datlanul végül az elhíresült „szétkapcsolás" (décrochage), a tanácsi szavazatok súlyozásának francia-német ellentéte határozta meg a nizzai csúcs előkészületeit. A számos konkrét nehézséghez és ellentéthez ráadásul még hozzávehetjük az eu­rópai integrációt körüllengő általánosan ideges és kiábrándult hangulatot is, ame­lyet a lassuló európai növekedés, az olajárak szárnyalása, a dániai „nem" az euróra ugyanúgy erősítettek a félév során, mint az unió tehetetlensége az osztrák vagy a jugoszláv helyzet kezelésében. így érezhetően feszült, pesszimista hangulatban kezdődött meg az Európai Tanács azon ülése, amelyet talán még soha sem elő­zött meg ekkora várakozás. A nizzai csúcs első két napján az elnökség programjának az intézményi refor­mokhoz nem kötődő kérdéseit vitatták meg. Az eredményeket összegző elnökségi konklúziók talán legfontosabb pontja a Bizottság bővítési stratégiájának elfogadá­sa, amely szerint a legfelkészültebb tagjelöltekkel 2002 végéig lezárhatók a tárgyalá­sok, és lehetőség szerint a csatlakozók első köre már részt vehet a 2004-es európai parlamenti választásokon. Ezzel nemcsak a csatlakozási tárgyalások végének, de tulajdonképpen - kódolt nyelven - magának a csatlakozásnak az idejére is első alkalommal érkezett hivatalos jelzés!25 A csatlakozási stratégia megvalósulásának az értékelésére a 2001. júniusi göteborgi Európai Tanács-ülést jelölték meg. A má­sik kiemelkedő eredmény a közös európai védelmi és biztonságpolitika terén tett előrelépések rögzítése, különös tekintettel a végleges intézményi keretek kialakí­tására, a további fejlemények értékelésére pedig a göteborgi, illetve a laekeni Európai Tanács-ülésen kerül majd sor. Mindezek mellett rögzítették a gazdasági és szociális téren elért, fentebb ismertetett eredményeket, és - jelentős újításként - határoztak az Európai Tanács rendszeres tavaszi ülésének bevezetéséről, amely kifejezetten a gazdasági és szociális ügyek megvitatására hivatott. 88 Külpolitika

Next

/
Thumbnails
Contents