Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)

2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Deák Péter: Magyarország biztonsági helyzete az ezredfordulón

tanulva nem adnak mandátumot a politikai hatalomnak arra, hogy az céljait pusztító erőszakkal és tömegek életét kockáztatva érje el.

A több generáción át zajló radikális fordulatok túlhaladottá tették a nukleáris korszak „hadügyi forradalmá"-nak nevezett elmúlt 40 évet. Ennek hatására megváltozott a háborúról alkotott kép, az összecsapások természetrajza. Az informatikai bázisra és a lézertechnológiára mint haditechnikára támaszkodó hadseregek másfajta vezetés alatt és más hadviselési módok szerint tevékenykednek, amelyeket a precíziós és szelektív hatású fegyverek alkalmazása döntően meghatároz.

Mindez nem jelent biztosítékot arra, hogy egyes térségekben, a szélsőséges és fundamentalista, totalitárius rendszerek között vagy térségében ilyen jellegű negatív folyamatok ne induljanak meg, a nemzetközi szintű válságkezelés azonban a továbbterjedésüket már képes megakadályozni.

Nem elhanyagolható tényező az objektív civilizációs-technológiai folyamatoknak a politikai döntésekét meghaladó sebessége. A technológia robbanásszerű fejlődése, ha nem is teszi lehetetlenné, de megnehezíti a hatáselemzések előrejelzéseit, és olyan kihívásokat eredményez, amelyeknek kezelésében a megelőzés nem eléggé hatékony és az utólagos kezelések is sikertelenek lehetnek.

A szakirodalom a veszélyforrásokat általában a következőképpen rendszerezi:

1. a földrajzi előfordulásuk szerint globális, regionális és helyi-specifikus veszély- források;

2. jellegük alapján katonai - ezen belül a) háborús és b) háborús „küszöb" alatti fegyveres konfliktus alcsoportok - és nem katonai veszélyforrások;

3. a katonai fenyegetés visszaszorulása és más fegyveres veszélyjelenségek előtérbe kerülése miatt kemény (tehát erőszakos) és „puha" kihívások;

4. a bekövetkezésük idejének valószínűsége szempontjából rövid, közép- és hosszú távú kockázatok jöhetnek szóba.

Magyarország és közvetlen környezete biztonsági előrejelzésének elemzéséhez a következő veszélyforrásokat célszerű figyelembe venni:

Globális jellegű veszélyforrások- az informatikai robbanást követő virtuális rendszerek egyeduralma a kommunikáció és vezérlés minden szintjén; információlopás, rendszerterhelés és -bénítás, tudatos félretájékoztatás a gazdasági, politikai és közrendi szférában;- a nukleáris fegyverek, illetve az azok gyártásához szükséges anyagok, technológiák illegális elterjedése; a célba juttató eszközök akár legális kereskedelme szélsőséges rezsimek és csoportok végállomással;- a civilizációs folyamatok és a természetes fejlődés következtében végbemenő légköri változások; az ezeket kísérő rendkívüli időjárási változások kiszámíthatatlan és sajnos egyre gyakoribb bekövetkezése;

Magyarország biztonsági helyzete az ezredfordulón

2001. tavasz-nyár

7