Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)

2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Tatár György: Az információs forradalom hatása a külügyi tevékenységekre

se: az információ napvilágra kerülése és a tartalomnak a döntéshozó mechaniz­musba való bekerülése közötti idő lényegi lerövidítése, valamint a megbízható el­igazodás garantálása a világban. Az információ menedzsmentjének szintemelése mindenekelőtt kormányzati szin­tű politikai döntést igényel, amelynek előkészítésébe be kellene vonni az informá­ciók beszerzésével és feldolgozásával foglalkozó kormányzati szerveket, intézmé­nyeket és az információs társadalom felépítésében érintett központi szerveket egy­aránt, és feladatul kellene szabni egy központi program kidolgozását, illetve vég­rehajtását. Bizonyos, hogy a külügyi szolgálatban is időszerű az információ- és tudásva­gyon kezelésének újjáalakítása. A sokat emlegetett tartalomról van itt szó, s ez a feladat nem tévesztendő össze a számítógéprendszerek korszerűsítésével. A cél akként fogalmazható meg, hogy a Külügyminisztériumban és a nagykövetsége­ken lehetőleg azonos elvek alapján rendszerezett és rendezett információs bázis álljon rendelkezésre. Kézenfekvő, hogy ennek a munkának az elvégzéséhez olyan külön szakértői stábra van szükség, amely nemcsak a számítógépet, hanem a tartalmat is professzionálisan kezeli. Megjegyzem: naivitás azt hinni, hogy az elemzéshez csupán bizonyos alapképességek és gyakorlat szükséges, aztán az megy „magától" is. A vázolt feladatmeghatározás nyilvánvalóan a technológiai fejlődés szoros kö­vetését is megkívánja, és nem feltétlenül jár jelentős létszámbővítéssel: az új felté­telrendszer előnyeinek kihasználásával - és nem csak elvileg - megtakarított mun­kaerő megfelelő átképzéssel záros határidőn belül újra „hadrendbe" állítható. A tartalom korszerű kezelése minőségileg változtatja meg a távközlési forrada­lom hasznosításának dimenzióit is. A külügyi szolgálat egyes szervezeti egységei közötti - nevezzük most így - magasabb szinten strukturált párbeszédet lehet és kell kialakítani, amivel valós tartalmak igen gyors, kétirányú forgalmát tennénk lehetővé. Az új módszerek bevezetése lehetővé tenné azt is, hogy alapjaiban vál­toztassunk a képviseletek és a központ közötti - pazarlásnak is minősíthető - munkamegosztáson, amelyet eddig jelentős fokú elkülönült gondolkodás jellem­zett. A fejlesztésekkel el kell érni, hogy a fontos anyagok készítésébe érdemileg és operatívan bevonásra kerülhessenek a külképviseletek, s ne csupán egyfajta „be­szállítói" szerepkört töltsenek be. Az egyre sürgetőbb feladatok megvalósítása révén minőségileg fejlődhet a kül­ügyi szolgálat döntés-előkészítési és -végrejhajtási kapacitása. A fejlesztések egyik következményeként felszabaduló idő és energia a magyar diplomácia további modernizálására lenne fordítható. Például arra, hogy módszeresebben dolgozzon az országimázs további javításán, hogy még nagyobb figyelmet szenteljen a kap­csolatok gondozására és bővítésére, hogy kétoldalú és regionális színtéren egyaránt Az információs forradalom hatása a külügyi tevékenységre 2001. tavasz-nyár 75

Next

/
Thumbnails
Contents