Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Osváth Szabolcs: A CFE-szerződés adaptálása
Osvát Szabolcs tak jelentős eredményeket, ameddig ezzel - legalább látszólag - függőben lehetett tartani a bővítést. 1999 márciusa után azonban megfordulni látszott a dolog, és immár az oroszok futhattak volna a pénzük után, hogy legalább megmentsék a bővítés idejére kicsikart tárgyalási eredményeket. Az észak-atlanti szövetség 1999 első negyedévében még meglehetősen nagyvonalúan állt hozzá a szárnyszabály enyhítéséhez, és Közép-Európában, az új tagok esetében is hajlandó volt komoly csökkentéseket végrehajtani a rendkívüli ideiglenes telepítés elfogadásáért cserében. Az orosz fél ráérzett, hogy ezen a ponton kell megalkudnia, mert amit elért, az számára kielégítő, és ennél jobbat semmi esetre sem tudna elérni. Ezért születhetett meg egy átfogó adaptációs döntéscsomag 1999 márciusának végén, ami számos fontos kérdést már jó fél évvel az adaptált szerződés isztambuli aláírása előtt lezárt. Az oroszok ebben elfogadták a rendkívüli ideiglenes telepítést, ami hadosztály méretű erő telepítését teszi lehetővé egy részes állam területére a szárnyövezet kivételével.43 Az új szövetségi tagok cserében politikai kötelezettséget vállaltak, hogy a korábbi NATO-elképzelésnek megfelelően, raktározott eszközeik terhére jelentős, eszközkategóriánként változó mértékű, 10-20% közötti területi szint csökkentéseket hajtanak végre néhány éves átmeneti időszak után.44 Az adaptált szerződés érdemi változtatás nélkül ismételte meg a márciusi csomag vonatkozó elemeit.45 A NATO természetesen szintén nem járt rosszul, mert a rendkívüli ideiglenes telepítés elfogadásával elérte legfontosabb tárgyalási célját, túlzott mértékű áldozatok vállalása nélkül sikerült a CFE-szerződéssel összhangban biztosítania a kibővült szövetség működését az új tagállamok területén. A szövetség által javasolt mintegy két hadosztálynyi erő rendkívüli körülmények közötti telepíthetősége végül minden tárgyaló fél számára elfogadható küszöbértéknek bizonyult. Elfogadását jelentősen megkönnyítette a hozzá kapcsolódó átláthatóság és nemzetközi ellenőrzési lehetőség,46 és a NATO politikai nyilatkozatban kifejezésre juttatott önmérsékleti szándéka a szerződéses rugalmasságok használatáról.47 Rendkívüli ideiglenes telepítésre válságkezelési célból lehet szükség. A megállapodás lényegében tehát azt jelenti, hogy az alkalmazási övezetben, illetve valamivel tágabban: az európai térségben jelentkező válságokat mintegy két hadosztálynyi erő mértékéig az adaptált CFE-szerződéssel összhangban lehet kezelni. A rendkívüli ideiglenes telepítés jelentős erőt tesz ki: számszerű összehasonlításban nagyjából megegyezik a jelenlegi magyar nemzeti szint felével, az adaptációs csomagban vállalt szintcsökkentés után pedig egyes kategóriákban megközelíti a magyar nemzeti szint kétharmadát.48 A szintek azonban nem feltétlenül vannak kitöltve, vagyis az arány a tényleges eszközmennyiséghez viszonyítva időszakonként a kétharmadot is meghaladhatja. A puszta számszerűségen túl tekintetbe lehet venni a minőségi tényezőt, ami Magyarország esetében tovább növeli a telepíthető erő értékét, hiszen - adott esetben - legvalószínűbben amerikai, esetleg 44 Külpolitika
