Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Osváth Szabolcs: A CFE-szerződés adaptálása
Osvát Szabolcs tés együttesen Lengyelország esetében eszközkategóriánként ezres nagyságrendet jelenthetett volna. A teljes halmozódás természetesen szélsőséges eset, de hatásosan szemléltette, milyen rendkívüli képességekhez juthat a NATO Közép-Európá- ban. A csoportszerkezet - és azon belül a keleti országcsoport - működését kielégítőnek tekintették, mert az megfelelő egyensúlyt biztosított a térségben. Ezzel szemben a NATO kibővítése kapcsán a NATO olyan szerződéses lehetőségekre, rugalmasságokra hivatkozott és tartott igényt, amelyek a csoportelvből adódóan sohasem álltak a szövetség rendelkezésére. A vonatkozó orosz elképzelések kiterjedtek a NATO belső rugalmasságait szolgáló és a bővítés szempontjából nagy jelentőséggel bíró, részben az állomásozta- tást-telepítést elősegítő katonai létesítmények, a katonai infrastruktúra korlátozására. Elsősorban a repülőterek, kiszolgáló létesítményeik és egyéb katonai kiszolgáló infrastruktúra létesítését és bővítését vették célba, hogy ezzel is akadályozzák az új tagok beépülését a szövetség integrált katonai rendszerébe. Az orosz felvetések természetesen elfogadhatatlanok voltak a bővítésben érintett részes államok számára. Az elképzelések méregfogának kihúzása és egyben a bővítés nyomán támasztott orosz biztonsági aggályok enyhítése érdekében a NATO és a szövetségi tagságra pályázó részes államok tárgyalásokat indítványoztak a katonai infrastruktúra kérdéséről a CFE-közösségnél jóval szélesebb kört felölelő, minden EBESZ-résztvevő államot magába foglaló Biztonsági Együttműködési Fórum keretében. A fórum a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel foglalkozik, azon belül elsősorban a bécsi dokumentumot tárgyalja.29 A szövetségi javaslat vitája semmiféle eredményt nem hozott, végül pedig teljesen elhalt az 1994. évi bécsi dokumentum korszerűsítési tárgyalásain. A tárgyalások eredményeként kidolgozott és az 1999. novemberi EBESZ-csúcstalálkozó margóján elfogadott 1999. évi bécsi dokumentumba30 konszenzus hiányában nem került bele a katonai infrastruktúráról szóló rész. Az állomásoztatás számszerű kérdéseire visszatérve érthető, hogy az ENSZ- vagy EBESZ-mandátum alapján végzett békefenntartó tevékenység és az említett bécsi dokumentumok alapján bejelentésköteles hadgyakorlatok kivételt képeznek a CFE- szerződés hatálya alól, mert ezekbe a műveletekbe jellegüknél fogva, EBESZ- vagy az ENSZ-tagságukból következően minden részes állam betekintést nyerhet. A területi szintek meghaladásának harmadik lehetséges formája, az ideiglenes telepítés azonban megfoghatatlan kategória, amelyről - ahogy láttuk - csak egyes értelmezések láttak napvilágot, de rögzített, számon kérhető meghatározása nincs. Ez a bizonytalanság a fogalom születéséig nyúlik vissza, a szerződés vonatkozó rendelkezései ugyanis csak számszerű korlátokat határoztak meg, de egyéb körülményeket, például időkorlátot nem, és ez később értelmezési vitákhoz vezetett. 36 Külpolitika
