Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Osváth Szabolcs: A CFE-szerződés adaptálása
Osvát Szabolcs soztatást azokon a területeken, ahol egy önkényesen megválasztott dátum szerint, 1995. november 17-én, a csökkentési időszak végén erők állomásoztak, ugyanakkor az alkalmazási övezet minden más területén megtiltsák idegen eszközök állo- másoztatását.8 Ez az elképzelés a mögötte meghúzódó kettős céllal szinte minden részes állam biztonsági érdekeit sértette. A bővülés előtt álló Észak-atlanti Szerződés Szervezete majdani belső katonai-stratégiai rugalmasságainak csökkentése a NATO és a tagságra pályázó részes államok ellenkezését váltotta ki, a FAK-tér- ségben való orosz katonai jelenlét további fenntartása ellen pedig az érintett utódállamok tiltakoztak. Nem véletlenül került a javaslat a kérdések és támadások kereszttüzébe. A felülvizsgálati konferencia egyik munkacsoportja is azért foglalkozott a kérdéskörrel, mert a szovjet térségben kialakult - és mind a mai napig fennálló - rendezetlen helyzet ezt szükségessé tette. A munkacsoportban kidolgozott állásfoglalások azonban zárójelben maradtak, nem váltak kötelező érvényűvé, és nem segítették elő a függőben lévő viták megoldását. Csupán lehetséges gondolkodási irányokat jelöltek ki, vagy inkább csak erősítettek meg. Megerősítették a szerződés állomásoztatott erőkről szóló rendelkezéseit, amelyek hangsúlyozzák a fogadó részes állam beleegyezésének szükségét. Nyugtázták, hogy a vonatkozó rendelkezésben kilátásba helyezett - orosz-grúz, orosz-moldovai - kétoldalú állomá- soztatási megállapodások tárgyalás, megerősítés vagy éppen végrehajtás alatt állnak, és ösztönözték a problémák ilyen formában történő rendezését.9 A szárnyterületre vonatkozó ideiglenes telepítési lehetőség10 ugyancsak a fenti összefüggésben került a munkacsoport napirendjére. Mivel az ideiglenes telepítésnek nem volt - és jelenleg sincs - pontos, szerződésszerű meghatározása, a részes államok kívánatosnak tartották a közös értelmezés kialakítását. A döntő kérdés az ideiglenes telepítés és az állandó jelenlét, állomásoztatás egymástól való elhatárolása lett volna. Ennek eldöntéséhez számos tényező tekintetbe vételét javasolták: a telepítés célját, a telepítés során igénybe vett katonai infrastruktúrát, a telepítés tervezett időtartamát és földrajzi elhelyezését. Fontosnak tartották kimondani, hogy az ideiglenes telepítés nem ölthet állandó jelleget, és azt megfelelő adatszolgáltatással és átláthatósági intézkedésekkel kell kiegészíteni.11 Az orosz erők külföldi jelenléte és az ebből fakadó gondok egyidősek a szerződéssel. Megoldásukra beindult a közös gondolkodás, de furcsa módon a későbbi fejlemények inkább rontották mint javították a helyzetet. A probléma kizárólag szárnyövezeti területeken jelentkezett, és az érintett szárnyországok, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova és Ukrajna folyamatosan bírálták a felülvizsgálati konferencián elfogadott módosított szárnyszabályt, mert az - megítélésük szerint - feljogosította Oroszországot arra, hogy hozzájárulásuk nélkül eszközöket állomásoztasson a területükön. A dokumentum valóban - és nyilván szándékosan - homályosan fo26 Külpolitika
