Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - KÖNYVEKRŐL - Magyarics Tamás: Borhi László: A vasfüggöny mögött
Könyvekről az ipar és a hajózás területén. Annyit lehetne még a fentiekhez hozzáfűzni, hogy az amerikai politika azzal a következménnyel is járt Magyarország számára, hogy a koalíciós kormány kénytelen volt a szovjet gazdasági behatolást eltűrni, sőt elősegíteni, mert más lehetőség nem létezett az újjáépítés és a jóvátételi szállítások finanszírozására, illetve az ország területén tartózkodó Vörös Hadsereg egységeinek ellátására, mely utóbbi kötelezettség ugyancsak nagy terheket rótt az államkasszára. Magyarország tehát gazdaságilag is kényszerpályára került. Érdekes felvetést fogalmaz meg a szerző, amikor arra utal, hogy a szovjet gazdasági igények - esetenként a szervilizmussal felérő - gyors és szinte teljes mértékű kielégítéséért a magyar vezetés, beleértve Nagy Ferenc miniszterelnököt, sőt még Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettest, az MKP vezetőjét is, területi kompenzációra számított. Sőt, esetleg még volt is valamilyen informális megegyezés Sztálin és Rákosi között, hogy a gazdasági téren tanúsított engedékeny magyar álláspontért cserébe a Szovjetunió a béketárgyalásokon támogatni fogja a magyar területi igényeket. Meg kell azonban jegyezni, hogy maga a szerző is arról beszél, hogy nem áll „perdöntő bizonyíték" a rendelkezésünkre ebben az ügyben (38. o.); ráadásul az 1947-es béketárgyalásokon éppen a szovjetek voltak azok, akik felléptek az engedékenyebb amerikai állásponttal szemben. Az olvasónak az a benyomása támad, ha tettek is a szovjetek valamilyen hasonló ígéretet, akkor az rosszhiszeműen történt, és mindössze azt a célt szolgálta, hogy a magyar gazdaság „szovjetizálását" minél hamarabb, a békeszerződés megkötése előtt végrehajthassák. Külön alfejezet foglalkozik - az amerikai tulajdonban lévő vállalatok példáján keresztül - a külföldi érdekeltségek magyarországi felszámolásának történetével. A legnagyobb visszhangot a MAORT és a Standard Electric esete váltotta ki, amikor is az említett cégek magyar és amerikai vezetőit letartóztatták, és kirakatperekben elítélték. A kommunista vezetés a kommunista állam kiépítését előnyben részesítette a nemzetgazdasági érdekekkel szemben; T. S. Eliot híres sorai - „kezdetemben a vég" - jutnak az ember eszébe, amennyiben, többek közt, a kommunista gazdasági elvek erőltetése vezetett az európai kommunista államok végzetes meggyengüléséhez és a kommunizmus bukásához négy évtizeddel később. Érdekes módon, s ez talán az egyetlen olyan munka, amit hiányolni lehet a bőséges irodalomjegyzékből, Borhi László nem használta fel, vagy legalábbis nem említi, Robert Vogeler J Was Stalin's Prisoner című könyvét, amelyben a szerző leírja el- fogatását, kihallgatását, a perét és börtönéveit. A második tanulmány „Birodalmi vagy forradalmi?" címen a magyar-szovjet viszonyt tárgyalja az 1950-es években. A szerző, helyesen, tágabb összefüggésben vizsgálja a kétoldalú kapcsolatok alakulását, és ennek megfelelően a koreai háború a kiindulópontja. A háború valóban mérföldkövet jelentett a hidegháború történetében, és a szovjet vezetés - s személyesen Sztálin - az egyik legnagyobb „bak266 Külpolitika
