Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Romsics Gergely: Magyarország a "Foreign Affairs"-ben, 1940-1948
nem fog bekövetkezni, főleg a szovjet ellenállás miatt. A Németország veresége után kialakuló orosz érdekszféra méreteivel és jellegével kapcsolatban azonban még éltek bizonyos illúziók. Míg a diplomaták kevéssé kételkedhettek abban, hogy a Szovjetunió újonnan szerzett ütközőállamainak szuverenitását nem fogja tiszteletben tartani, a helyzetet az Egyesült Államokból szemlélő értelmiségiek közül sokan ezt nem ismerték fel, vagy nem akarták bevallani. A Foreign Affairs 1945 és 1947 között optimista cikkek sorát közölte, amelyek az általános európai újjáépítés sikereiről tudósítottak. Ezúttal, szemben az 1920-as évekkel, fel sem merült, hogy Magyarország képes lesz-e konstruktívan részt venni a munkában. Az ország megszűnt a béke ellen áskálódó „trianoni vesztesnek" lenni, és a gyorsan haladó demokratizálódás a megfigyelők őszinte elismerését váltotta ki. A magyar demokrácia tehát szinte megszületésétől kezdve élvezte az amerikai közvélemény bizalmát. A Horthy-rendszer megítélése azonban bukása után negatívabbá vált, mint az ellenforradalom győzelmét követő egy-két év óta bármikor. Leland Stowe 1947 tavaszán megjelent írása, a „Hungary's Agrarian Revolution" [,,A magyar agrárforradalom"], a két háború közötti időszak értékelésében rendkívül kritikus, míg a társadalom 1945 utáni erőfeszítéseit rokonszenvező szavakkal írja le.102 Az esszé szerzője járt ugyan Magyarországon, azonban nem volt Kelet-Európa- szakértő, sem pedig képzett politológus vagy közgazdász - Stowe leginkább szabadúszó újságíróként dolgozott. Karrierje a második világháború alatt ívelt fel, amikor a háborúról, a kommunizmusról és az Egyesült Nemzetekről írt kommentárjai Amerika-szerte ismertté tették nevét.103 Azok közé tartozott, akik korán felismerték Moszkva ambícióit, azonban akárcsak számos más amerikai értelmiségi, ő is bízott abban, hogy a szovjet nagyhatalmi politika tiszteletben fogja tartani a régi diplomácia „játékszabályait", és szövetségeseire nem próbálja meg saját ideológiáját rákényszeríteni. Hitt egy „új Európa" lehetőségében, ugyanakkor világosan látta, hogy a kísérlet sikerét számos tényező fenyegeti, mindenekelőtt Kö- zép-Európában. 104Alapvető megfigyeléseinek helyessége, és éles meglátásai ellenére azonban írásai elütöttek a Council szakértőinek gyakran meglehetősen száraz tanulmányaitól. Stowe-val az amerikai újságírás „népszerűbb", ám még igényes képviselője jelent meg a Foreign Affairs oldalain. Magyarországgal foglalkozó esszéje is jól érzékelteti ezt a különbséget: elemzésében helyenként találkozunk olyan általánosításokkal, amelyektől az eddig vizsgált angolszász szerzők általában óvakodtak. Az írás első része a földreform jelentőségét hangsúlyozza. Stowe szerint nem kevesebb történt, mint hogy „18 hónap alatt a középkori feudalizmus egyik fő európai erőssége megszűnt létezni".105 A nyitó bekezdést követő elemzés az 1867 és 1945 közötti időszak „feudális" jellegét mutatja be. Stowe kiemeli, hogy a kor parasztjai, „az anakronisztikus feudális rendszer földnélküli vagy törpebirtokos, védMagyarország n „Foreign Affairs"-ben, 1940-1948 2001. tavasz-nyár 233
