Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Pritz Pál: A Horthy-korszak külpolitikájáról
Pritz Pál 24 Juhász Gyula azt írja, hogy a magyar Külügyminisztérium már 1939 májusában kezdeményezte a követségek működésének újraindítását. In: A moszkvai magyar követség jelentései 1935-1941. (A dokumentumokat válogatta, a jegyzeteket és a névmutatót összeállította Peter Pastor) Bp., 1992. (A továbbiakban: Pastor 1992) 8. o. 25 Pastor 1992, 256-257. o. és Juhász Gyula: A Teleki-kormány külpolitikája. Bp. 1964,128. o. 26 DIMK V. köt. 318. sz., Pastor 1992,182. sz. - Czettler Antal: Teleki Pál és a magyar külpolitika. 1939-1941. Bp. 1997,149-150. o. 27 „A Szovjetunió jegyzékben tiltakozott az ellen, hogy az őt közelről érintő erdélyi kérdést kizárólag Németország és Olaszország döntötte el." Herczegh 1999, 313. o. 28 Mivel a nácizmus banditavonásaival tisztában lévő, később SS-pribékek által 1945 áprilisában meggyilkolt Albrecht Haushofer már 1941 őszén olyan béketervvel igyekszik a birodalom különböző vezető köreit befolyásolni, amely a Magyarország számára megtörtént kedvező területi változtatások jelentős részét annulálná, s mivel maga Hitler sem szánt kedvező sorsot a magyaroknak, ezért feltehetőleg megalapozottan állítható, hogy a német győzelem a Trianon utáni helyzetnél is sokkal rosszabb pozícióba szorította volna Magyarországot. 29 Horthy Miklós - dokumentumok tükrében - Közzéteszi H. Haraszti Éva. Bp. 1993, 68., 86. o. 30 Idézi Juhász Gyula: Magyarország nemzetközi helyzete és a magyar szellemi élet. 1938-1944. Bp., 1987.9-10. o. Majd két évvel később is pontosan ugyanebben a szellemben rögzíti az angol álláspontot: „Sohasem vetődött fel, hogy garantáljuk Németországgal szemben ezt az országot, mint ahogyan Romániával tettük. Más szavakkal, tudomásul vettük, hogy Magyarország a német érdekszférába tartozik." Herczegh 1999, 271.0. 31 Herczegh 1999. 406. 32 Juhász Gyula: Mag\/ar-brit titkos tárgyalások 1943-ban. Bp. 1978. (A továbbiakban: Juhász 1978) 87. 33 Juhász 1978.158-159. o. 34 Uo. 102. 35 Kozma Miklós minden bizonnyal nem csupán a saját meggyőződését jegyezte fel 1938. szeptember végén naplójában, amikor így írt: „A trianoni Magyarország ketrecébe bezárva él 9 millió magyar. Három oldalról a kisantant veszi körül, negyedik az Anschluss óta Németország. Ha a jövőben, amiben ma már senki nem kételkedik, békésen vagy vérrel visszakapjuk a magyar területeket, az magában véve csak annyit jelent, hogy egy valamivel nagyobb ketrecben, valamivel több magyar fog élni. A Ruténföld ellenben azt jelenti, hogy a kisantant gyűrűjét Románia és Csehország között megszakítottuk s megvan a közös határunk Lengyelországgal. Nem is kérdés, hogy akkor is folytatnunk kell Németországgal addig folytatott baráti politikánkat, de az sem kérdés, hogy egészen más körülmények között, mint értékes ország folytathatjuk. A Róma-Berlin tengely politikájának nem ellentéte, de nekünk megkönnyebbülés a Varsó-Budapest-Belgrád-Róma vonal." MOL K 428. A történelem azonban azt bizonyította, hogy a reális helyzetértékelés homokra épült tervekkel párosult, hiszen a horizontális tengely (egyébként évekre visszanyúló) terve nem lehetett reális erő Berlinnel szemben. MOL K 428.1938. szeptember 28-i naplóbejegyzés. A több ízben idézett szöveget először publikálja Adám Magda: Magyarország és a kisantant a harmincas években című munkájában. (Bp. 1968,327. o.) Ezekre a gondolatokra rímel Herczegh Géza megállapítása is: „A 160 000 négyzet-kilométernyi területű Magyarország éppoly védtelen és kiszolgáltatott volt Hitler és csatlósai gyűrűjében, mint amilyen a 93 000 négyzet-kilométeres Magyarország a kisantant karmai között." (Herczegh 1999., 331. o.) 36 Lásd például Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig. Bp., 1978. 37 Érdemes kutatási feladat lenne az 1939-1944. közötti prágai konzuli jelentések tanulmányozása, illetve annak nyomon követése, hogy az milyen körben vált itthon ismertté. 38 Már a kérdés utóéletéhez tartozik annak az érvnek a felemlegetése, hogy az 1945 után a Szovjetunió érdekszférájába vont kelet-európai térség népei, voltak bár győztesek vagy legyőzöttek, ugyanazt a sorsot kapták. Ez a felfogás ellenben csak egy pontig helyes. Ha a békeszerződésekben megszabott területekre gondolunk, akkor aligha tartható ez az állítás. Hiszen az itt megszabott határoknak ma is 206 Külpolitika
