Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Deák Péter: Magyarország biztonsági helyzete az ezredfordulón
ságpolitika elsőrendű feladata, bár leküzdésük úgyszintén elsősorban a NATO, az Európai Unió és más világ- és regionális szervezetek közreműködésével valósítható csak meg. Önállóan megoldandó és megoldható feladat viszont egy olyan magyar kül- és belpolitika folytatása, amely közvetlen környezetünkben sehol sem gerjeszt agresszív nacionalizmust, sehol sem használható fel ürügyként nacionalista politika szítására, valós vagy álindokként egy Magyarország elleni kampány vagy támadás fedezésére. A kül- és biztonságpolitika alakításához a fenti elemzés bizonyos alapelvek megfogalmazását teszi lehetővé, illetve szükségessé. Ezeknek az alapelveknek, illetve az ezek szellemében való cselekvés következményeinek a pártok egyetértésén alapuló dokumentumokban kell kifejeződniük, ezzel is demonstrálva a biztonságpolitika előre vivő jellegét, nyitottságát. E dokumentumok ugyanakkor összehangolják a biztonság össznemzeti felelősségéből eredően az egyes hatalmi, közhivatali szervek, intézmények, testületek feladatait, amellyel lefedik a garanciák teljes körét és a veszélyforrások valamennyi kategóriáját. A Magyar Köztársaságban a parlament által elfogadott Biztonságpolitikai és honvédelmi alapelveken kívül hiányoznak a kormányzat folyamatos és összehangolt cselekvési programját meghatározó és kifejező stratégiák. A Nemzeti biztonsági stratégia egy fogalmazványa széles kör bevonásával ugyan elkészült, de a kormány még nem tárgyalta, az Országgyűlés nem ismeri. A Nemzeti katonai stratégia még a különböző munkaasztalokon fekszik, egy általános dokumentum hiányában nem is véglegesíthető. A Nemzeti katasztrófavédelmi stratégia még koncepciójában is egyelőre csak szándékként fogalmazódott meg. Ezek összehangolásának hiányában a biztonságpolitika gyakorlata kockázatot hordoz magában, egyes védekezési folyamatok költségvetési pénzeket és más erőforrásokat vonnak el fontos területektől, anélkül hogy az egyes szükséges lépések tudatossága, a biztonsági tartalékképzés lehetősége garantálva lenne. Magyarország jelenlegi és belátható jövőbeni biztonsági környezetének objektív elemzése és értékelése fényében a következők állapíthatók meg: 1. a biztonsági kockázatok megelőzése és felszámolása nem elsősorban és nem döntően katonai feladat. Katonai feladat csak abban az esetben, ha minden egyéb eljárás (politikai, diplomáciai, humanitárius stb.) nem vezet eredményre. 2. A biztonságot elsősorban a jó külpolitika (mindenekelőtt a szövetségi politika és a jó szomszédságpolitika, „ne legyen ok az ország megtámadására") teremtheti meg. 3. Egy esetleges katonai kihívással nem elszigetelten kell szembenéznünk. Ez azt jelenti, hogy egy magas képzettségű és modernül felszerelt, nem túlméretezett katonai erő mellett számíthatunk a szövetséges erők támogatására is. Egy - az alacsony intenzitású konfliktust meghaladó - támadás váratlansága a szövetségi gaMagyarország biztonsági helyzete az ezredfordulón 2001. tavasz-nyár 19
