Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Deák Péter: Magyarország biztonsági helyzete az ezredfordulón
Magyarország biztonsági helyzete az ezredfordulón A környezetbiztonság szempontjából sajátos kockázat, hogy a déli, keleti közeli térségek államaiban alacsony szintűek az ökológiai rendszerek eszközei, miután a nehéz gazdasági helyzet miatt nincsenek meg a források a beruházások okozta szennyezések következményeit kizáró infrastruktúrák kiépítésére. Ebben a tekintetben pozitív tényező, hogy az Európai Unióba törekvő országok érdekeltek a környezetvédelem alapfeltételeinek megteremtésében. A felgyorsult gazdasági növekedés, az új technológiákon alapuló beruházások, a felszíni közlekedés gépparkjának növekedése és minőségi változása a hiányos irányítási rendszerek miatt új civilizációs tömegbalesetek, forgalmi dugók, energiaszolgáltatási akadályok, vezérlési rendszerek bénulását okozó jelenségek sorát okozhatja, melyek bármelyike katasztrófakockázatot jelent. A globális felmelegedésnek nevezett légköri jelenségsorozat következményei ugyan hosszabb távon jelentkeznek, mégis a gyakori radikális időjárási fordulatok zavart okoznak a gazdaságban, az agrárium teljesítményében, a közegészség- ügyi helyzetben. Növekszik a területi tűzkárok esélye is. E jelenséggel azonban a minimális felkészülés és egyes kármérséklő lépések kidolgozását sürgető igények mellett is még csak a kutatás szintjén foglalkoznak. A katasztrófa-előrejelzés, -megelőzés, -elhárítás, kárainak és következményeinek mérséklése és a kárpótlás jogi és intézményi rendszere Magyarországon pozitív irányban változik. Elsődleges figyelmet kap a vízműhálózat és árvízvédelmi infrastruktúra, kiépülőben van a monitoring és előrejelző rendszerek nemzetközi együttműködésekbe illeszkedése, formálódnak az erre szolgáló szervezetek. Hiányzik azonban a nemzeti katasztrófavédelmi stratégia, amely meghatározza az elhárításban egyaránt érdekelt állami, önkormányzati és civil szervezetek közötti összhangot és a finanszírozás legfőbb formáit. Az informatikai robbanás és a virtuális folyamatok veszély tényezői Az 1900-as évek utolsó negyedének információs forradalma gyökeresen új kihívást jelent nemcsak a világgazdaság főbb szereplőinek, hanem a különböző, nemzetállami struktúrák biztonságát szavatoló szervezeteknek is. Az információs kihívások talán legproblematikusabb eleme a számítógépes világháló (internet) globális méretekben zajló, robbanásszerű elterjedése. Az ipari forradalmat meghaladó társadalmak egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a nagyméretű, globális hálózatokra, amelyek viszont sokkal sebezhetőbbek a kis csoportok vagy akár egyének által indított támadásokkal szemben. Csak az internet által nyújtott lehetőségeket vizsgálva az alábbi veszélytényezők merülhetnek fel: 2001. tavasz-nyár 17
