Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Deák Péter: Magyarország biztonsági helyzete az ezredfordulón
Deák Péter génység miatti elvándorlási szándék. A jövő megítélése szempontjából nem hagyható figyelmen kívül, hogy a rendszerváltást követően a környező országokban továbbra sem sikerült megnyugtató módon rendezni a nemzeti kisebbségek helyzetét. Magyarország azáltal, hogy 1989-ben csatlakozott - igaz, területi korlátozással - az 1951. évi genfi menekültügyi konvencióhoz, valamint a vízummentes utazásokra vonatkozó egyezmények körének jelentős kibővítésével nagymértékben megkönnyítette a főként gazdasági, részben politikai és etnikai okokból menekülők és migránsok beáramlását. Mindezek a körülmények - párosulva a kezdeti, túlzottan is liberális idegenrendészeti joggyakorlatunkkal - jelentősen elősegítették a magyarországi (ám legtöbbször Magyarországot nem mint végállomást megcélzó), többnyire illegális bevándorlási folyamatok kiszélesedését. A menekültüggyel kapcsolatos kérdéskört átfogóan kell szemlélni, hiszen egyaránt érinti a határőrizeti szerveket, a rendészetet, a nemzetbiztonságot, az ellátás finanszírozási rendszerét, valamint a munkaügy területét. Érinti a belügyi, a honvédelmi, a népjóléti és a munkaügyi tárca hatáskörét, valamint jelentős számú nem kormányzati szervezet tevékenységét. A sok szerv tevékenységéből adódóan munkájuk összehangolása nem mindig tűnik folyamatosnak, ráadásul a munkamegosztás révén néha túlbonyolított az ügyintézés. A migrációs jelenség biztonságpolitikai hatásai a kilencvenes évek végére csökkentek. A hatékonyabb szabályozás és az adott intézmények felelősségi körének meghatározása minimálisra csökkentette a járványveszélyt, visszaszorultak a határ menti bűnözési formák, viszont nem változott a fekete munkaerő alkalmazásának veszélye, felélénkült a migráció kriminalizálódását jelző embercsempészet. A menekülttömeg tartózkodási körülményei intézményesedtek, a közbiztonsági veszélyeztetettség csökkent. Mindezek a jelenségek azonban egy esetleges újabb kivándorlási hullám jelentkezésekor felerősödhetnek. A migrációs jelenség negatív politikai következményei közül ki kell emelni az uniós csatlakozás kemény schengeni követelményeit, amelyek a határos országokban, így Magyarországon is ideiglenesen a kivándorlótömegek koncentrációját eredményezhetik. A felsorolt következmények a közvélemény egy részében felerősíthetik az érdekalapú idegenellenességet, amely szélsőséges politikai erők manipulációjára idegengyűlölethez, rasszista mozgalmak aktivizálódásához, belpolitikai konfliktusokhoz vezethetnek. Ennek figyelembevételével arra kell törekednünk, hogy mint az Európai Unió leendő tagja, menekültpolitikai gyakorlatunkat és jogrendszerünket közelítsük a szervezetéhez, és olyan feltételeket teremtsünk a menekültek számára, amelyek összhangban vannak demokratikus elveinkkel. Ennek az elvárásnak rövid távon nem könnyű megfelelni, s a nemzetközi együttműködés segítségével törekednünk kell a meglévő eszközeink és lehetőségeink jobb kihasználására. 14 Külpolitika
