Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Garadnai Zoltán: A magyar-francia diplomáciai kapcsolatok története, 1945-1966
A magyar-francia diplomáciai kapcsolatok története, 1945-1966 növelni kell. Amennyiben a helyzet nem változik, a kereskedelmi forgalom szűkülésével kell számolni, és az egészséges politikai kapcsolatokat is csak szilárd gazdasági alapokon lehetséges továbbfejleszteni. A krónikus magyar passzívum áthidalása érdekében Péter János felvetette, hogy a franciák pénzügyi hitelekkel tudnák segíteni a magyar passzívumból fakadó hátrányok megoldását. Ezt a problémát Couve de Murville komolyan vette, és a tárgyalás során többször is visszatért rá, végül felajánlotta a magyar külügyminiszternek, hogy szeptember folyamán térjenek vissza a kérdés megtárgyalására, esetleg összekötve azt Péter János New York-i htjával. A tárgyalásokon a felek megegyeztek abban, hogy a magas szintű kapcsolattartást tovább folytatják. Megegyeztek abban is, hogy a párizsi tárgyalások óta elmaradt francia parlamenti küldöttség látogatását még az ősz végéig lebonyolítják. Péter János ugyanakkor ismételten szóvá tette a franciaországi magyar emigráció ellenséges viselkedésével kapcsolatos magyar észrevételeket, ezekről a francia külügyminiszter konkrét adatokat kért a párizsi magyar nagykövetség útján. Ez előrelépést jelentett az 1965-ös helyzethez képest, ugyanis akkor Couve de Murville erre a magyar felvetésre csak általános, kitérő választ adott. A magyar külügyminiszterrel végül megállapodtak abban, hogy a két külügyminisztérium tartson egymással kapcsolatot.132 A látogatás értékelése Péter János értékelése szerint a francia külügyminiszter látogatása politikai szempontból hasznos volt. A Couve de Murville-lel utazó francia újságírók részére tartott belső tájékoztatón azok pozitívan beszéltek a magyarországi tárgyalások légköréről, és arról is, hogy mindkét fél igyekezett a kétoldalú tárgyalásokon keresztül az általános európai légkör enyhüléséhez hozzájárulni. Couve de Murville látogatása jelentősen javította a kétoldalú kapcsolatokat, de azok még mindig el voltak maradva a többi kelet-európai szocialista ország Franciaországhoz fűződő viszonyához képest. De Gaulle elnök magyarországi útja ismételten nem került megbeszélés tárgyává, ehhez a helyzetet a magyar kormány, mint ahogy 1965-ben, 1966-ban sem tartotta érettnek, bár Kállai Gyula tárgyalási pontjaiba eredetileg felvetették a francia elnök meghívását. Ugyanakkor a gazdasági problémák megoldásában megtörténtek az első előremutató lépések.133 Couve de Murville francia külügyminiszter budapesti tárgyalásain aláírásra kerültek a kulturális, a műszaki tudományos együttműködési és konzuli egyezmények134 Péter János párizsi tárgyalásain megegyezés született a kereskedelmi szerződés aláírásáról, amely 1966 elején meg is történt Budapesten. 2001. tavasz-nyár 139
