Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Garadnai Zoltán: A magyar-francia diplomáciai kapcsolatok története, 1945-1966
A magyar-francia diplomáciai kapcsolatok története, 1945-1966 neki, amelyben a franciák szorosan együtt akarnak működni a szovjetekkel: az ENSZ, Németország helye Európában és a leszerelés." Az 1965-ös év diplomáciai értelemben tehát a magyar kormány sikerét hozta. A magyar-francia kapcsolatok fejlődésnek indultak. Magyarországot az 1963-as ENSZ-elismerés után, a nyugati hatalmak közül először Franciaország tekintette egyenrangú nemzetközi partnernek, ami egyrészt a nemzetközi elszigeteltségből való kitörés egy újabb fontos állomása, másrészt a magyar-francia kétoldalú kapcsolatok fejlődésének is fontos szakasza volt. A kétoldalú kapcsolatokban tovább folytatódott azoknak az alapoknak a kiépítése, amikre a továbbiakban építkezni lehetett. A magyar külügyminisztérium 1965. november 11-ei helyzetértékelése szerint a MSZMP Politikai Bizottságának 1964. december 29-ei határozatait sikerült végrehajtani, azokat helyesnek értékelték, és megfogalmazták, hogy azok elősegítették a kétoldalú kapcsolatok fejlődését.100 A magyar-francia kapcsolatok alakulásával a Központi Bizottság is foglalkozott az 1965. november 18-20. közötti ülésén. Az ülésen Komócsin Zoltán tartott előadást a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A helyzetértékelése szerint: „az imperializmus támadásával egyidejűleg kedvező jelenség, hogy változatlanul nem képesek a szövetségükben keletkezett rések betömésére, melyet különösen bizonyít a francia-amerikai ellentétek fokozódása, továbbá az, hogy az Egyesült Államok nem tudja elérni európai szövetségeseinek katonai támogatását vietnami agressziójához." Az előadásban kifejtette: „a mai nemzetközi helyzetben nagyobb súlyt kap, hogy a Szovjetunió és az európai szocialista országok külpolitikai aktivitása fokozódik. Mindenekelőtt örvendetes tény, hogy az elmúlt hónapokban tovább erősödött a testvéri országok egymáshoz fűződő kapcsolata. A Szovjetunió a Magyar Népköztársaság és a többi testvéri ország szolidan, nem látványos módon, de fejleszti kapcsolatait - az Egyesült Államok kivételével - a vezető kapitalista országokkal, különösen Franciaországgal."101 Couve de Mnrville magyarországi látogatása A francia külügyminiszter kelet-európai látogatásai jelezték a francia külpolitika erőteljes aktivizálódását. Couve de Murville 1966. április 25-30. között Romániába és Bulgáriába, május 18-21. között Lengyelországba, július 25-30. között Csehszlovákiába, július 28-30. között Magyarországra, szeptember 12-én Jugoszláviába látogatott el. A francia külügyminisztert az összes szocialista országban megkülönböztetett figyelemben részesítették: személyét a legmagasabb szinten fogadták, ami szintén mutatta a francia kapcsolat fontosságát a kelet-európai államok külpolitikájában. Ugyanakkor a párizsi diplomácia e külügyminiszteri látogatások révén meg akarta ismerni lehetőségeit, illetve azt is, hogy a szocialista országok 2001. tavasz-nyár 131
