Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Garadnai Zoltán: A magyar-francia diplomáciai kapcsolatok története, 1945-1966
A magyar-francia diplomáciai kapcsolatok története, 1945-1966 Garadnai Zoltán Az első szakasz: 1945 és 1956 között A második világháború idején Magyarország nem volt hadiállapotban Francia- országgal, sőt a világháború alatt a Magyarországra menekült francia ha difog-lyok a lengyelekhez hasonlóan menedéket kaptak,1 ennek ellenére megítélésünk francia részről negatív, jobb esetben közömbös volt. Az 1947. február 10-én aláírt békeszerződés2 új fejezetet nyithatott volna a magyar-francia kapcsolatok háború utáni történetében, de a kölcsönös bizalmatlanságon a békeszerződés megkötése sem változtatott lényegesen, mivel a hidegháborús szembenállás erősödésével a magyar-francia kapcsolatok is feszültebbé váltak. A kétoldalú viszony első szakítópróbáját a Nagy Ferenc-féle „összeesküvés" leleplezése,3 és ezzel párhuzamosan a francia kommunistáknak a kormányból történő kiszorítása4 jelentette. Ezek az események felerősítették a francia sajtó magyarellenes hangvételét, ami különösen Nagy Ferenc lemondása után vált élessé.5 A magyar kormány 1947-ben még a Nagy Ferenccel szoros kapcsolatban lévő Auer Pált6 küldte ki követnek, majd annak emigrálása után Károlyi Mihály lett az új követ. Magyar értékelés szerint Károlyi Mihály megérkezése nagy szimpátiát váltott ki Franciaországban. Személyi kapcsolatai és nemzetközi hírneve révén sikerült a magyar-francia viszonyt átmenetileg megjavítani, és a francia sajtó hangvétele is pozitívabbá vált. Károlyi Mihály első lépése az volt, hogy annak érdekében lépett közbe, hogy a francia kormány támogassa Magyarország felvételi kérelmét az ENSZ-be, aminek az eleget is tett. 1947 nyarán Párizsban és Budapesten párhuzamosan folytak a magyar-francia kultúregyezményre vonatkozó tárgyalások. Ezzel kapcsolatban Párizsban tárgyalások zajlottak a Sorbonne-on felállítandó magyar intézetről és tanszékről, azonban az év vége felé az érdeklődés kölcsönösen lanyhult, és a Sorbonne-i Magyar Intézet megalapítására is csak 1948-ban került sor. 1948 folyamán a magyar-francia kapcsolatok tovább romlottak, mivel a francia kormány a magyar követséget is megvádolta azzal (nem teljesen alaptalanul) hogy a franciaországi bányászsztrájkot pénzügyileg támogatta. 1949-ben a Franciaországi Magyarok Demokratikus Egyesületét betiltották, a francia rádió magyar adásától elküldték az addigi szerkesztőséget. 1949 februárjában a francia kormány 112 Külpolitika
