Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Bajtay Péter: Az Európai Unió a nemzetközi rendben
Az Európai Unió a nemzetközi rendben személyzetük tagjai egy belgiumi alapítvány, az Európai Együttműködési Társulás (Association for European Cooperation) alkalmazásában álltak. A hatvanas és hetvenes évek kezdeti nehézségei után a kilencvenes évekre egy struktúrájában és intézményi hátterében átgondoltabb, bár egyidejűleg színesebb külképviseleti rendszer alakult ki. Legutóbbi adatok alapján, a Bizottságnak összesen 128 külképviselete van66, amelyek formális státusukat tekintve a következőképpen oszlanak meg:- delegációk - Delegations (összesen 106) - vezetőik a fogadó állam államfőjéhez vannak akkreditálva;- képviseletek - Representations (2, Indonézia, Törökország) - vezetőik a fogadó állam külügyminiszteréhez vannak akkreditálva;- irodák - Office (1, Hongkong);- képviselő - Representative (1, „Megszállt Területek");- különmegbízott - Special Envoy (1, Ruanda);- „Szomália" egység - Unit „Somalia" (Kenya);- irodák - Offices (úgynevezett volt-"antennák");- irodák, amelyek ugyanabban az államban lévő delegációkhoz tartoznak (2, Fokvárosban és Abujában). Korábban, a földrajzi és tematikus relációktól függően, a Bizottság különböző Fő- igazgatóságai (I, IA, IB, VIII stb.) működtették e külszolgálati hálózatot. A Bizottság 1999-es átszervezését követően egységesítették a külszolgálat menedzselését: ma már a Patten főbiztos irányította Külkapcsolati Főigazgatóság látja el e funkciót, ezzel is erősítve azokat az elképzeléseket melyek szerint e Főigazgatóság válhatna az Európai Bizottság „külügyminisztériumává". 3.4. A külképviseleti rendszer fejlődése a kilencvenes években és kilátásai Az EUSZ nemcsak megállapította az unió egységes intézményi keretét (3. [ex-C.] cikk), hanem a 2. és 3. pillér létrehozásával a tagállamok számára jogokat szerzett és őket kötelezettségekkel ruházta fel további közvetett (Bel- és igazságügyi együttműködés) és közvetlen (közös kül- és biztonságpolitika) külkapcsolati relevanciákkal bíró területeken. Alapvető változásokat ez a Bizottság külképviseleti hálózatának feladatrendszerében még nem hozott, annak ellenére sem, hogy például a CFSP alkalmazásában a végrehajtó testület, s rajta keresztül külképviseletei „teljesen kötődnek" (RSZ szerint „fully associated") a tagállamokhoz. A kilencvenes éveket a Bizottság külképviseleti rendszerének látványos bővülése és hangsúlyeltolódása is jellemezte, hűen tükrözve a közösség külkapcsolati érdekeinek új földrajzi (Európa) és tematikus (bővítés) hangsúlyait valamint az EUSZ által felvállalt újabb illetékességeket a külpolitikaformálás területén (CFSP). 1989 óta 56 új delegációt nyitottak, amelyeknek több mint felét (összesen 30-at) az EUSZ életbelépése óta. A nem 2000. tavasz-nyár 97
