Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Bajtay Péter: Az Európai Unió a nemzetközi rendben
Bajtay Péter zetközi jogilag is bevett feltétele (a meghatározott terület, állandó lakosság és a kormány- megléte) közül tulajdonképpen csupán egynek felel meg: rendelkezik egyfajta, korlátozott jogkörökkel felruházott, de mégiscsak végrehajtó hatalomként működő, kormánnyal, az Európai Bizottsággal. Szuperállam, vagy szubállam az Európai Unió? Bár új minőség jött vele létre, azonban nem függetleníthető „teremtőjétől", a tagállamoktól illetve a tagállamok közösségétől. Nem párhuzamosan működik, pontosabban működtetik, hanem csak azokon a területeken, amelyeken a tagállamok közössége úgy véli, hogy érdekei hatékonyabban képviselhetők. Az unió inkább politikai mint jogi koncepció11; (nemzetközi) jogalanyisággal nem rendelkezik (lásd RSZ 281. cikkét (ex-210.), azt a három közösség hordozza, s ezáltal a nemzetközi porondon tulajdonképpen nem tud önállóan fellépni, azt a közösségek és a tagállamok teszik meg helyette. A nemzetközi jog alapján, a közösség, nemzetközi szervezetként, az államhoz hasonlatos felelősséget visel, például felelősségre vonható, ha nem teljesít nemzetközi megállapodásokat. De rá már nem terjed ki a Nemzetközi Bíróság joghatósága vagy az Európai Emberi Jogi Bíróság kompetenciája, hiszen a közösség nem részese az Európai Emberi Jogi Egyezménynek. Ebben az összefüggésben a nemzetközi jog a közösséget más nemzetközi szervezethez hasonlóan kezeli12, de sajátos státusát például az 1982-es bécsi egyezmény „regionális gazdasági integrációs szervezetként" (REIO=Regional Economic Integration Organiation) ismeri el. A fentiek alapján megállapítható, hogy az unió/közösség jogállást tekintve nemzetközi szervezet, működésében „államszerű képződmény". A közösség szerződésekben rögzített jogokkal és kötelezettségekkel lett felruházva a tagállamai által, jól vagy kevésbé jól körülírt hatásköröket kap(ott), saját szerződés- kötési illetékességgel rendelkezik, széles körű nemzetközi elismertségre tett szert és ennek velejárójaként, egyre bővülő két- és többoldalú kapcsolatokat ápol és saját külképviseleti rendszere behálózza az egész világot.13 Továbbá, rendelkezik a hármas hatalmi megosztás megfelelő államhatalmi szerveivel, azaz államszerű alkotmányos szerkezete van:- közvetlenül választott, „kvázi-törvényhozói" testület (Európai Parlament), amely ugyan - a territoriális állam törvényhozói hatalmától eltérően - korlátozott jogkörökkel bír, s azokat a legfőbb jogalkotói testület, a demokratikus kontroll által nem felügyelt Miniszterek Tanácsa „gyakorolja" -, mégis rendelkezik ezen hatalmi ág jellemzőinek csíráival;- a „szerződések őre", az Európai Bizottság testesíti meg a végrehajtó hatalmat;- az Európai Bíróság a bírói hatalom szerve;- továbbá a közösség saját(os) jogrendszerrel rendelkezik, amely mentén szerveződik; Itt jegyzendő meg, hogy magának a közösségnek van nemzetközi jogalanyisága és nem intézményeinek.14 Bár a szerződés 302-304. (ex-229-231.) cikkei alapján például a Bizottságnak bizonyos jogosítványai vannak kapcsolatok és együttműködési formák 84 Külpolitika
