Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - AZ ATLANTI SZÖVETSÉGBEN - Márkusz László: Milosevics és a Nyugat Az 1996-98-as boszniai események hatása a Jugoszlávia bombázásáról hozott döntésre
Milosevics és a Nyugat vető időszakban egy sommás eljárásban kiszabott halálos ítélettel ért fel. Nem is sikerült Carl Bildt főmegbízottnak a leváltott Rajkó Kaszagics miniszterelnököt rávennie a Pale elleni zászló bontásra 1996 májusában.16 A törés végül 1997 derekán mégis bekövetkezett és a történelem furcsa fintoraként ebben az időszakban az eszközeikben nem válogató paléi nacionalistákkal szembeni harc élére egy nő állt, aki ráadásul a korábbi időszakban semmivel sem bizonyult kevésbé elvakult keményvonalasnak mint akár Karadzsics, Mladics vagy Momcsilo Krajisnik. Biljana Plavsics nevét 1993 májusában ismerhette meg először szélesebb körben a nemzetközi sajtó. O volt ugyanis az a boszniai szerb képviselő a Republika Srpska törvényhozásában, aki a legtüzesebb filippikákat szórta a Milosevics által buzgón támogatott Vance-Owen-béketervre, amit végül is az SDS képviselőinek többsége el is utasított, addig példátlan vereséget mérve a szerb elnök politikai befolyására. Plavsics 1996 nyarán meghatározó befolyást nyert, amikor Radovan Karadzsics lemondása után átvette annak elnöki funkcióját a szerb entitásban, míg a pártban Momcsilo Krajisnik lett az első számú ember. A nacionalista elveinek nagy részét megtartó Plavsics politikai céljai között a Republika Srpska nemzetközi izolációból való kiszakítása és az egyre inkább kriminalizálódó paléi hatalmi központ hegemóniájának megtörése álltak az élen. A szarajevói bosnyák vezetéssel való összefogás továbbra is elképzelhetetlen volt számára, a nemzetközi közösség így nemcsak elfogadható, hanem az egyetlen potenciális szövetségese volt. Ekkor már a már a nemzetközi közösség mentalitásában is mélyreható változások mentek végbe, nem kis részben személyi tényezőknek köszönhetően. Bili Clinton újraválasztását követően átalakította adminisztrációját és a túlságosan is higgadt politikus hírében álló Warren Christophert a „héjának" számító Madeleine Albright váltotta fel a State Department élén. Választások voltak ezalatt az Egyesült Királyságban is, aminek nyomán a korábbi brit-szerb történelmi szövetség iránt a korábbi Major-kormány tagjainál lényegesen kevesebb nosztalgiát érző Tony Blair-Robin Cook páros vette át a kül- ügyek irányítását. Végül, de nem utolsó sorban új NATO-főparancsnokot neveztek ki egy egykor politológiát tanult és számottevő délszláv tapasztalatokkal rendelkező ambiciózus tábornok személyében, akinek nevét a világközvélemény a jugoszláviai bombázások idején ismerte meg igazán. Wesley Clark személyes tapasztalatokkal rendelkezett mind a boszniai háború pusztításairól, mind a paléi és belgrádi vezetésről, még abból az időszakból, amikor 1995-ben vezető katonai tanácsadója volt Richard Holbrooke Washington-Belgrád-Szarajevó-Zágráb négyszögben gyorsegyeztető diplomáciai missziójának, majd magának a daytoni csapatnak is. Ezek a délszláv eseményekre igen nagy befolyással bíró vezetők már sokkal határozottabb politikai irányvonalat képviseltek a boszniai háborús bűnösök felelőségre vonása, illetve az egész békefolyamat továbbvitele vonatkozásában.17 2000. tavasz-nyár 43
