Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - KÍNA A VILÁGPOLITIKÁBAN - Jordán Gyula - Tálas Barna: A "Kína-fenyegetés"
Jordán Gyula-Tálas Barna fegyvernemet érintik, de külön hangsúllyal a kiemelten kezelt légierőt, a haditengerészetet és a rakéta-nukleáris erőket. Emlékezetes, hogy mekkora világvisszhangot váltott ki a kilencvenes évek elején, amikor Kína több mint két tucat Su-27-es, akkoriban igen korszerűnek számító vadászgépet vásárolt Oroszországtól. Azóta ezek száma jóval 70 fölött van, és Kína megszerezte a gyártási technológia licencét is. A haditengerészet Szovremennij osztályú rombolókat vásárolt, szintén Oroszországtól, de a beszerzések sora igen hosszú a különböző típusú rakétáktól a modem tűzvezetési és radarrendszerekig. A kilencvenes évek közepétől kezdődően egyre szorosabb együttműködés alakult ki a modem fegyvergyártásban a kínai és az izraeli hadsereg és hadiipar vezetői között, olyannyira, hogy legutóbb már Clinton amerikai elnöknek személyesen kellett interveniálnia Barak izraeli miniszterelnöknél az eredetileg Egyesült Államok által gyártásra átengedett AWACS típusú légi felderítő berendezések Kínának történő eladása ellen, ami ismét kiváltotta a kínai vezetők neheztelését és tiltakozását. Indokolatlan és félrevezető azonban, ha a teljes fegyverzethez képest viszonylag kis mennyiségű modern berendezéssel - beszerzésüktől kezdve - azonnal, mint teljes értékű operatív eszközzel számolnak, holott ezek rövidebb-hosszabb ideig valójában csak potenciális fenyegetést képviselnek, a katonáknak és a tiszteknek csak nagyon kis része szerez rutinszerű tapasztalatot ezek működtetésében, a kiképzés gyakran csak a bemutatásra és a kísérletezésre korlátozódik. Ez a potenciális fenyegetés is elegendő lehet azonban a félelemkeltésre és esetleg egy fegyverkezési verseny elindítására.22 A külföldi fegyvervásárlások ugyanakkor világos beismerései annak, hogy a kínai hadiipar számos területen még mindig képtelen korszerű termékek előállítására. Különösen egyértelmű ez azoknál a fegyverfajtáknál (ilyenek a vadászrepülőgépek és egyes hadihajótípusok), ahol pedig Kína hatalmas erőfeszítéseket tett saját fejlesztésekre. További adalék ez a gazdaság színvonala és hatékonysága elemzésénél jelzett problémákhoz. Más oldalról Kína fegyverexportjának jelentős csökkenése a nyolcvanas évekhez képest nemcsak annak tulajdonítható, hogy csatlakozott egyes nemzetközi egyezményekhez, és így érvényesül bizonyos önkorlátozás, hanem az itt érintett problémák is befolyásolják annak alakulását.23 Területi igények és a „Kína-fenyegetés" Ezen a problémán elsősorban a Kínai Népköztársaság dél-kínai-tengeri szigetekre vonatkozó igényeit értjük, hiszen szárazföldi határait mára gyakorlatilag teljeskörűen rögzítette kétoldalú egyezmények sorozatában. Más a helyzet ezen szigetek és a hozzájuk kapcsolódó tengeri talapzatok esetében, amelyek egészére vagy egy részére a Kínai Nép- köztársaság mellett egy sor ország igényt tart. (A Spratly-szigetcsoportra például öten is: Tajvan, Vietnam, Malajzia, Fülöp-szigetek és Brunei). Kína a szigetek tulajdonára vonatkozó igényét mindig hangoztatta, és amikor lehetőséget látott rá, akár fegyveres 192 Külpolitika
