Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - KÍNA A VILÁGPOLITIKÁBAN - Jordán Gyula - Tálas Barna: A "Kína-fenyegetés"
]ordán Gyula-Tálas Barna évkönyv adatai szerint a Kínai Népköztársaság versenyképességének komplex mutatója a 46 értékelt ország és terület közül 1998-ban a 24. volt, szemben az 1994. évi 34. hellyel. A pénzügyi és bankrendszer versenyképességét tekintve, Kína a 42. helyen állt, az intellektuális tulajdonjogok védelme terén a 38., a tudományos kutatásba való invesztálási tekintve a 35., az oktatásba és képzésbe való befektetést tekintve pedig a 40. helyen. Kína gazdasági ereje értékelésének egy további válfaját képviselik azok, akik szerint Kína a legjobb esetben is egy másodrendű középhatalom, gazdaságilag sem jelentős, valójában csak kis piacot jelent; a Nyugat és Amerika egyszerűen túlértékeli erejét és szerepét.9 Ezek Kína gazdasági mutatóit - különös előszeretettel az egy főre esőket - a nemzetközi összehasonlítás szemszögéből értékelik. így például a következőkkel érvelnek: Kína 1997-ben a világ GNP-jének csak 3,5 százalékát adta (az Egyesült Államok 25,6 százalékát), amellyel a világon a hetedik volt, Brazília előtt, de Olaszország mögött. Az egy főre eső GDP-t tekintve viszont csak a 81. helyen állt a világon, Grúzia előtt és Pápua Uj-Guinea mögött. A Kína számára kedvezőbb vásárlóerő-paritáson számolva - szintén 1997-ben - a világ GNP- jének 11,8 százalékát adta, az egy főre eső rangsorban pedig a 65. volt. Azt Segal is elismeri, hogy Kína növekedési rátája az utóbbi évtizedben meggyorsult, de hosszabb távon vizsgálva alig haladta meg Japán több évtizedes növekedési ütemét: 1951 és 1980 között Kína iparának évi átlagos növekedési rátája 12,5 százalék volt, Japáné 11,5 százalék. Ezzel kapcsolatban a kínai adatok megbízhatatlanságára is felhívja a figyelmet, s rámutat arra, hogy kevés közgazdász ad hitelt ezeknek. Az Ázsiai Fejlesztési Bank például rutinszerűen levon mintegy két százalékot Kína hivatalos GDP-adataiból, beleértve a GDP jelenlegi 8 százalék körüli évi növekedési rátáját is. Ha a nem hatékony, eladhatatlan termékek gyártását, a hatalmas összegű költségvetési dotációt, továbbá a kormány jelentős infrastrukturális kiadásait és egyéb tényezőket is számításba vesszük - érvel G. Segal - Kína gazdasága effektiven recesszióban van. A világkereskedelemben betöltött szerepét tekintve ugyancsak a viszonylagos jelentéktelenségét igyekeznek bizonyítani. Nem túl jelentős súlya hosszabb időszakot tekintve keveset módosult: a második világháború előtti legjobb évben részesedése a világkereskedelemből kevesebb mint 2 százalék volt, ez 1996-ra 2,7 százalékra növekedett.10 Az alábbi táblázat az ázsiai ország évenkénti részesedését jelzi a világkereskedelemből: 180 Külpolitika
