Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Sárdi Péter: Az Országgyűlés nemzetközi kapcsolatai és az európai integráció
Az Országgyűlés nemzetközi kapcsolatai és az európai integráció Ebben az időszakban fogadta el az Európa Tanács a bővítés szempontjából is döntő fontosságú Agenda 2000 tervet, kezdődött el és zárult le a „screening", kezdődtek el az érdemi tárgyalások. A kölni csúcs döntött a reformokkal foglalkozó IGC-ről. Az Európai Parlamentben új választásokat tartottak, s lemondott, majd újjáalakult az EU Bizottsága. Magyarországon választásokra került sor, amelyet követően polgári koalíció került kormányra. Programjában Orbán Viktor miniszterelnök továbbra is az európai integrációt jelölte meg egyik legfontosabb célként, kiemelve a tárgyalásokon a nemzeti érdekek képviseletének fontosságát. Az új kormány 2001. december 31-ét jelölte meg a magyar felkészülés befejezési céldátumaként, s ebben az időszakban adtuk át az EU-nak a magyar felkészülés nemzeti programját. A magyar törvényhozásban az integráció kérdésében a fő célokról hatpárti konszenzus van. Erre alapozva az Országgyűlés külügyi tevékenységének is tükröznie kellett a megváltozott körülményeket, az új helyzethez igazítva a nemzetközi munkát (természetesen a hatalmi ágak függetlenségének, az Országgyűlés szuverenitásának figyelembevételével). Célok, eszközök a bővítés érdemi támogatására Ilyen körülmények között, kihasználva az újonnan alakult Európai Parlament, illetve az uniós országok parlamentjeinek fogadókészségét kezdeményezéseink iránt, illetve elfogadva az ő kezdeményezéseiket, az elmúlt két évben új célokat határoztunk meg, és új struktúrát alakítottunk ki az európai ügyek nemzetközi kezelésére az Országgyűlésben, felhasználva természetesen a jól bejáratott kapcsolattartási formákat. A korábbi, mindenekelőtt a tájékoztatást célul kitűző nemzetközi tevékenység kiegészült a csatlakozási tárgyalásokat támogató tevékenységgel, míg a tájékozódás a konkrét szakterületekre irányuló tapasztalatszerzést szolgálja. E célok elérését a következő, részben új struktúrával kívánjuk elérni: 1. Az Európai Parlamenttel kialakított kapcsolatok: elnöki találkozók (bővítési folyamatban részt vevő országokkal együtt, évente kétszer); EP-Magyarország társulási parlamenti bizottság ülései (évente kétszer). 2. Az unió nemzeti parlamentjeivel kialakított kapcsolatok: nemzetközi parlamenti fórumok (COSAC - EU-országok integrációs bizottságainak fóruma); az uniós országok külügyi bizottságai elnökeinek találkozói (mindkét esetben évenként két-két találkozó); szakbizottságok (integrációs külügyi és más szakbizottságok kétoldalú találkozói). 3. A bővítési folyamatban részt vevő országok parlamenti küldöttségeinek egymással való találkozói (cél a kölcsönös tájékoztatás, és nem a közös tárgyalási stratégia kidolgozása); többoldalú találkozók, integrációs bizottsági találkozók a luxemburgi cso2000. ősz-tél 163
