Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Dokumentum monizált szektorok esetében a közösségi vívmányok fontos területeit nem tartalmazza. A tőke szabad mozgása, állat-egészségügyi kérdések, mezőgazdasági politika és energia fejezetekből néhány elem szintén hiányzik. Általában a célok és az elvégzendő feladatok jól azonosítottak. Néhány esetben azonban a végrehajtási intézkedések nem konkrétak, túl általánosak, a követelmények meghatározása pontatlan. Ez elsősorban az állami támogatások, a csalás elleni intézkedések, a növény-egészségügyi kérdések, a szolgáltatások és a foglalkoztatás fejezeteket érintik. A végrehajtási ütemtervek esetenként eléggé bizonytalanok. További finomítás és világosabb kötelezettségvállalások szükségesek arra vonatkozóan, hogy a tervezett intézkedések végrehajtása milyen ütemben történik. Különösen a „csatlakozás időpontjában" megfogalmazást lenne szükséges konkrétabb kötelezettségvállalással helyettesíteni, tekintettel arra, hogy a csatlakozás időpontja még nem eldöntött. A fejezetek zömében a lényeges és szükséges eljárási lépések sem pontosan meghatározottak. Végül néhány fejezetben, mint például a mezőgazdaság, a regionális politika, ahol jelentős beruházásokra van szükség, hasznos volna, ha a 2002 utáni időszakra is kiterjedne az előrejelzés. Általánosságban megállapítható, hogy az intézményfejlesztési kérdéseket megfelelően kezelik. A program előirányozza a szükséges új testületek létesítését. Áttekintést ad a meglévő intézmények szervezetének vagy tevékenységének szükséges átalakításáról is, az ellenőrző, felügyeleti és monitoring feladatok jobb ellátása érdekében, a létszámnövelésről, képzésről, valamint a szükséges technikai fejlesztési igényekről. Ugyanakkor az említett intézkedések végrehajtására vonatkozó konkrét akciókról az információ gyakran hiányzik. Ez különösen érvényes a közlekedés, a mezőgazdaság, a kis- és középvállalatok és a regionális politika fejezetek esetében. A költségvetést illetően a központi költségvetésből, EK-támogatásból és egyéb forrásokból tervezett hozzájárulásokat a részletes előrejelzések tartalmazzák. A táblázatok bemutatják a költséghatásokat és a forrásigényeket (megjelölve a PHARE- és egyéb, csatlakozás előtti alapokat), valamint a tervezett kifizetéseket és a létszámigényeket. Az egészségügyi reform kivételével a különböző tevékenységek költségvetési hatása többnyire szerepel. Az ipar és a kis- és középvállalatok fejezetei esetében ezek az adatok lehetnének pontosabbak is. A mezőgazdaság vonatkozásában az 1999. évi ANP-ben foglaltakhoz képest csökkent a beruházások becsült költségigénye. Ez kétséget támaszt az iránt, hogy elegendő forrás áll-e e szektor rendelkezésére. Az ANP átfogja a felkészülési folyamat fő területeit. A legtöbb esetben tartalmazza a szükséges költségeket és az intézményfejlesztési intézkedéseket a megfelelő részletezésben. A teljes összehangoltság biztosítása érdekében ugyanakkor nagyobb súlyt szükséges helyezni a különböző politikák eszközeinek koordinációjára. Módszertani megjegyzések Infláció Fogyasztói ár: az EU tagállamai új fogyasztói árindexet alkalmaznak annak érdekében, hogy megfeleljenek az EU-szerződés előírásainak a közös fizetőeszköz bevezetésére való felkészülés során. A cél az volt, hogy olyan fogyasztói árindex kerüljön alkalmazásra, amely alapján összehasonlíthatóak a tagállamok. A fő cél a módszertan és kiterjedés harmonizá156 Külpolitika
