Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Dokumentum riumban alkalmazottak jelenlegi állománya nem tűnik elégségesnek a végrehajtás teljes körű biztosításához. További lépések szükségesek a számítógépesítés terén is, elsősorban a számítógépesített kockázatelemzés vonatkozásában. 26. fejezet: Külgazdasági kapcsolatok A közös kereskedelempolitika területén folytatódott Magyarország részéről a vámok szintjének összehangolása az EU által alkalmazott vámoknak a szintjével. A Magyarország által 1999-ben alkalmazott vámok átlaga az összes termékcsoportot tekintve 12,4%-ot, ezen belül a mezőgazdasági termékek esetében 33,5%-ot, a halászati termékek esetében 15,0%- ot és az ipari termékek esetében 7,4%-ot tett ki. Összehasonlításképpen az EU által alkalmazott vámok átlaga jelenleg, az összes termékcsoportot tekintve 5,3%-ot, ezen belül a mezőgazdasági termékek esetében 9,4%-ot, a halászati termékek esetében 12,4%-ot és az ipari termékek esetében 4,2%-ot tesz ki. 2000 februárjában a külgazdaság-politikai hatáskör, beleértve a vámpolitikát is, a Gazdasági Minisztériumtól a Külügyminisztériumhoz került át. A Lettországgal, illetve Litvániával megkötött két szabadkereskedelmi megállapodás 2000 januárjában, illetve márciusában lépett hatályba. A CEFTA-n belül a tagállamok, köztük Magyarország aláírták az áruk származására vonatkozó páneurópai kumuláció módosított változatáról szóló, 8. sz. kiegészítő jegyzőkönyvet (lásd a Vámunióról szóló 25. fejezetet). A fejlesztés területén Magyarországnak nem volt specifikus politikája vagy költségvetése, de a fejlődő országokból származó import 96%-a kereskedelmi kedvezményekben részesült. Általános preferenciális rendszer (GSP) létezik minden termékcsoportban. A Külügyminisztérium egy korlátozott, 70 ezer euró összegű alappal rendelkezett, amely főként humanitárius célokra, alapvetően a magyar kisebbségekkel rendelkező harmadik országokban került felhasználásra. A külügyminiszter a Gazdasági Minisztériummal közösen látja el a kereskedelemfejlesztés és a beruházások ösztönzésének feladatát. Általános értékelés Magyarország kereskedelempolitikája és részvétele a nemzetközi gazdasági szervezetekben már nagymértékben összhangban állt az unióéval. Az EU és Magyarország együttműködési keretet hozott létre a WTO-ügyek tekintetében, mind miniszteri szinten, mind pedig a szakszolgálatok szintjén. Magyarország támogatta az EU-nak a WTO keretében kialakított politikáit és pozícióit. Az új WTO-tárgyalási fordulót tekintve Magyarország egyetért az EU-val annak szükségességét illetően, hogy mielőbb egy átfogó tárgyalási forduló kerüljön beindításra, és osztja azt a nézetet, hogy a már korábban elfogadott napirend szerint folyó munka eredményei, átfogó tárgyalási forduló hiányában, kevésbé tartalmasak lehetnek. A GATT- és a WTO-beli kötelezettségekkel történő teljes összhang elérése céljából Magyarországnak még csatlakoznia kell a polgári légi járművek kereskedelméről szóló, illetve a kormánybeszerzésekről szóló megállapodásokhoz, amelyek esetében Magyarország megfigyelői státussal rendelkezik, valamint az információtechnológiai termékek kereskedelméről szóló megállapodáshoz. 142 Külpolitika
